A reggeli szendvicsbe kerülő sonka, a ropogós bacon vagy a virsli ártalmatlan választásnak tűnhet. Pedig az Egészségügyi Világszervezet olyan rákkeltő kategóriába sorolta a feldolgozott húsokat, amelyben a dohányzás is szerepel. De mekkora veszélyt jelent valójában a fogyasztásuk?
Egy ropogós baconnel készült szendvics, néhány szelet sonka vagy egy gyorsan megfőzött virsli sok háztartásban teljesen megszokott reggeli. Ezek az élelmiszerek kényelmesek, ízletesek és laktatóak, ezért kevesen gondolnak arra, hogy a rendszeres fogyasztásuk hosszú távon egészségügyi kockázatot jelenthet.
Pedig az Egészségügyi Világszervezethez (WHO) tartozó Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség, az IARC már 2015-ben komoly figyelmeztetést adott ki.
A szervezet a feldolgozott húsokat az 1-es, bizonyítottan emberi rákkeltő hatások kategóriájába sorolta. Ugyanebbe a csoportba tartozik a dohányzás és az azbeszt is.
Ez első hallásra rendkívül ijesztő, de van egy fontos különbség: a besorolás nem azt jelenti, hogy egy szelet bacon ugyanolyan veszélyes, mint egy cigaretta. A kategória azt mutatja, mennyire erősek a rákkeltő hatásra vonatkozó tudományos bizonyítékok, nem pedig azt, hogy mekkora a kockázat.
Már napi 50 gramm feldolgozott hús is növelheti a kockázatot
A WHO hivatalos összefoglalója szerint napi 50 gramm feldolgozott hús rendszeres fogyasztása körülbelül 18 százalékkal növeli a vastag- és végbélrák relatív kockázatát.
Ez a mennyiség néhány szelet baconnek, egy kisebb virslinek vagy egy adag felvágottnak felelhet meg.
Fontos hangsúlyozni, hogy a 18 százalék nem a megbetegedés abszolút valószínűsége. Azt jelenti, hogy a kockázat a feldolgozott húst nem fogyasztókéhoz viszonyítva emelkedik.
A figyelmeztetés elsősorban a tartós, rendszeres fogyasztásra vonatkozik, nem egyetlen reggelire.
A szakértő szerint az elfogyasztott mennyiség is döntő
Dr. Kurt Straif, az IARC monográfiaprogramjának akkori vezetője a szervezet hivatalos közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyénre jutó kockázat viszonylag kicsi, azonban a feldolgozott húsokból elfogyasztott mennyiséggel együtt növekszik.
A feldolgozott húsok közé tartoznak azok a termékek, amelyeket például sózással, pácolással, füstöléssel vagy más tartósítási eljárással állítanak elő. A bacon, a szalámi, a kolbász és számos virsli is ebbe a csoportba sorolható.
A kutatók elsősorban a vastag- és végbélrákkal találtak meggyőző összefüggést. A kockázat kialakulásában több tényező is szerepet játszhat, köztük bizonyos feldolgozási és sütési eljárások során keletkező vegyületek.

