Általában akkor foglalkozunk a szemünkkel, ha nem látunk élesen, vagy érezzük, hogy le kell cserélni a használatban levő szemüveget. A rendszeres szemvizsgálat sokaknál kimerül az optikában végzett ellenőrzésen, pedig akkor jellemzően csak a látásélességet vizsgálja az optikus vagy optometrista.
Dr. Tóth Emília szemész szakorvos és Csordás Barbara diplomás optometrista szerint ajánlott a rendszeres szemészeti vizsgálatot is beiktatni, mivel anélkül több olyan tünetmentes, mélyebb probléma rejtve marad, ami időben felfedezve orvosolható lenne.
1. Szemszárazság, szemvörösség
A probléma létrejöttében több tényező is szerepet játszhat: elsősorban a könny nem megfelelő mennyisége vagy összetétele okozza, illetve a kontaktlencse-viseléssel is összefüggésben állhat.
„Habár a mai, legújabb fejlesztésű kontaktlencsék magas oxigénáteresztő-képességűek, magas víztartalmúak, mégis idegentestként viselkednek a szaruhártyán, irritációt okozhatnak – különösen hosszú évekig tartó lencseviselés során – elsősorban nem az alkalmi lencseviselők számára jelentenek veszélyt” – mondja a Budai Szemészeti Központ szemész szakorvosa.
Szemszárazságot okozhat a monitor előtti munkavégzés, hisz ekkor az ember nem pislog eleget, így nem frissül a könnyfilm minden pislogásnál. „A szemhéjszélen elhelyezkedő mirigyek feladata, hogy lipidet (olajat) termeljenek, amely megakadályozza a könny túl gyors párolgását” – teszi hozzá.
Ugyanígy károsak a nem megfelelő környezeti tényezők, mint a huzatos vagy klimatizált helyiségben, illetve az extrém poros környezetben történő munkavégzés. Előfordulhat, hogy már erős fájdalomérzet is jelentkezhet a száraz szem miatt: nehezére esik nyitva tartani a szemét, fokozott fényérzékenység, fénykerülés, szúró-égő fájdalom, “mintha lenne benne valami”- érzés, ezeket a műkönny orvosolhatja. Éjszakára javasolt gélesebb, viszkózusabb állagú műkönny.
2. Magas vérnyomás
Vérnyomás-problémák, gyakori fejfájás esetén feltétlenül fel kell keresni a szemészetet. „Sok esetben a szemvizsgálat alkalmával derül fény először a magas vérnyomás fennállására, mert a szemfenéki érrendszeren mutatható ki először az elváltozás, ezért nagyon fontos a korai diagnózis. Ha nincs kezelve, az ideghártya fő ere is elzáródhat; vagy új, kóros erek is képződhetnek, ez pedig vaksághoz is vezethet. Legfontosabb lépés a korai diagnózis, felismerés, illetve a kezelés elkezdése, a magas vérnyomással kezdve” – figyelmeztetnek a Budai Szemészeti Központ szakemberei.
Látáspanaszok inkább már előrehaladott állapotban tapasztalhatóak: korai szakaszban inkább csak általános panaszok, mint a szédülés, fejfájás. A panaszoktól függetlenül érdemes évente kontrollra menni, indokolt esetben ennél is gyakrabban ajánlott az ellenőrzés.
3. Cukorbetegség
A diabétesz gyakori szövődményei a szemfenék ereinek elváltozásai, kóros érburjánzással, ischaemiás (oxigénhiányos) területekkel, bevérzésekkel, oedemával (vizenyővel).
A kezdeti elváltozások nem okoznak érzékelhető panaszokat, így előfordulhat, hogy a beteg csak akkor jut el a szakorvoshoz, amikor a folyamat visszafordíthatatlan. Ezért cukorbetegeknek évente kötelező a pupillatágításos szemfenékvizsgálat.
4. Zöldhályog
Ha valakinek nincsenek szemészeti panaszai, nem hord szemüveget, de a családjában előfordulnak szemproblémák, annak harminc éves kor felett érdemes évente egyszer részt vennie szemészeti szűrővizsgálaton. A zöldhályog-szűrés szintén olyan vizsgálat, amire negyven éves kor felett mindenkinek ajánlott elmenni.
A zöldhályog gyakran családi halmozódást mutathat: ha valakinél diagnosztizálták a családban, akkor félő, hogy öröklődik. Elengedhetetlen a szemnyomás ellenőrzése minimum évente, mivel általában emelkedett szemnyomással jár (szemen belül mintha feszülne, fájdalmas, feszítő érzés lehet).
“A korai kezelés fontosságára mindig fel kell hívni a figyelmet. A tapasztalat szerint sokan félnek tőle, de ha időben felismerik, akkor szemnyomás-csökkentő szemcseppekkel remekül kordában tartható a folyamat. A látótér vizsgálat alapvető fontosságú a betegség progressziójának megítélésben. Olyan pontszerű látótér-kieséseket is detektál, amit a páciens még nem vesz észre” – hívja fel a figyelmet Dr. Tóth Emília.
5. Ha nincs semmi panasz
„Ha már panaszos a páciens, akkor mindenképpen találkozunk vele a rendelőben. Sokan nem is tudják, hogy a gyakori (migrénes) fejfájásuk hátterében is állhat korrigálatlan fénytörési hiba. A megfelelő korrekció használata után a panaszok is elmúlnak. Ha nincs panasz, akkor is érdemes évente ellenőriztetni. Számos betegség kiszűrhető, és ha időben megkezdik a terápiát, akkor nagyon nagy eséllyel megakadályozható a további progresszió: például cukorbetegség esetén, de ilyen a zöldhályog és szürkehályog kiszűrése is. A szürkehályog kezdetben nem okoz panaszt, ekkor a rendszeres kontrollon kívül nincs más teendő. Ha már zavarja a látást, akkor az orvos javasolja a műtéti beavatkozást, ami hosszú távú megoldást nyújt” – hangsúlyozza a szemész szakorvos.
Forrás: Budai Szemészeti Központ, purecom
 |
 |
 |
 |
 |