Aludjunk rendesen! – Horkolás stop

A horkolás nem csak a horkoló számára lehet egészségtelen, hanem azokra nézve is, akik éjjelente közelről hallgatják, hiszen ők sem tudják kipihenni magukat. A jelenség mögött állhat orrsövényferdülés, orrpolip, egyéb orrmelléküreg-gyulladások, allergia, elhízás, reflux vagy akár más, neurológiai betegség is. Dr. Miltényi Csilla, a Duna Medical Center fül-orr-gégésze elmondja, mit tehetünk a pihentetőbb, horkolásmentes alvásért.

Miért horkolunk?

Nem szándékosan, az biztos. Alvás közben a levegő akadályokba ütközik a részlegesen vagy teljesen elzáródott légutakban. Az ilyenkor kialakuló rezgéseket – melyek többnyire a lágyszájpad és nyelvcsap környékéről érkeznek – nevezzük horkolásnak. Gyermekeknél is előfordulhat, ilyenkor az orrgaratmandula vagy a torokmandulák megnagyobbodása okozhatja, ez a kettő általában együtt jár, de garat vagy gégeszűkületet okozó fejlődési rendellenességek is állhatnak a háttérben. Felnőtt korban az orr és a garat betegségei mellett például a reflux is lehet oka a horkolásnak. A felesleges kilók számának növekedése arányosan emeli a horkolás súlyosságának mértékét A kor előrehaladtával, egyre gyakoribb a horkolás, mivel csökken a lágyszájpad szövetének rugalmassága.

Hogyan horkolunk?

Az enyhe változat, amikor a horkolás ritkán és csak átmenetileg jelentkezik. Kevésbé veszélyes, inkább az alvótársat zavarja, és általában szervi elváltozással nem jár. Ha legalább hetente háromszor horkolunk, akkor már középsúlyos állapotról beszélünk, amelyet fontos kivizsgáltatni, mivel nem csak másnapi álmosságot okozhat, de betegség is állhat a háttérben. A rendszeres, hangos fuldokló horkolás viszont nagyon komoly dolog.  Az alvási apnoénak is nevezett rendellenesség legalább 10 másodperces légzéskimaradással jár és az éjszaka folyamán akár 100-szor is előfordulhat. Mikor az agy érzékeli az oxigénhiányt, a légvétel erejéig felébreszti az alvót, aki erre másnap nem emlékszik. Mindezt akár 100-szor is.

Miért káros a horkolás?

Az alvási légzéskimaradással járó horkolás átmeneti vagy tartós egészségkárosodást okozhat.  A nyugtalanabb alvás miatt másnap jelentkezhet kialvatlanság, fejfájás, csökkent koncentráció és aluszékonyság, ami igen veszélyes munkavégzés, valamint közlekedés, főként vezetés közben. Bizonyított, hogy az alvási apnoéban szenvedőknél csökken a teljesítőképesség, a rövid távú memória, a libidó, nő az ingerlékenység, fejfájás, anyagcserezavar és az elhízás. Bizonyított tény, hogy a hangos fuldokló horkolással kísért alvási apnoe növeli az éjszakai szívinfarktus, a magas vérnyomás és a 2-es típusú cukorbetegségre való hajlamot. A szívinfarktus és az agyi katasztrófák tízszeres rizikóval fordulhatnak elő.

Mit tehetünk?

Abban az esetben, amikor gyermeknél a szülő, felnőttnél az alvótárs éjszakai többszöri, tíz másodpercnél hosszabb légzéskimaradást követő hangos fuldokló horkantást észlel, vagy egyedül alvó esetében – aki nem feltétlenül észleli a saját horkolását – másnap reggeli izzadás, fejfájás, napközben aluszékonyság, koncentráció csökkenés, rossz közérzet, memóriazavar, reggeli magas vérnyomás, ritmuszavar jelentkezik, szükséges egy általános orvosi vizsgálat. Ennek során a társbetegségeket és a rizikófaktorokat felmérik, ezután pedig következhet egy alapos fül-orr-gégészeti állapotfelmérés. Bizonytalan esetben otthoni alvásvizsgálat javasolható, melynek során kiderül, hogy van-e szükség komolyabb-úgynevezett poliszomnográfiás vizsgálatra, amely a legteljesebb diagnózist teszi lehetővé.

Amit magunk is megtehetünk, az például a dohányzásról való leszokás, hiszen a gyulladt légutak és a légszomj is rásegíthet a horkolásra. Az alkohol fogyasztás is növeli a horkolás esélyét, az esti, éjszakai italozás mellékhatásaként a felső légúti izomzat is ellazul, így a lágyszövetek vibrációjaként képződő hangeffektus nő. Az alvási apnoéban szenvedőknél ilyenkor súlyosbodhat az oxigénhiányos állapot. Érdekes, hogy a tejtermékek fogyasztása után egyeseknél orrdugulás lép fel, ilyenkor is gyakoribb a horkolás. A zsíros, fűszeres, nehéz ételek pedig összenyomhatják a gyomorszájat és a rekeszizmot, amitől a levegő útja beszűkül. Segít az oldalfekvés is, létezik néhány házi praktika, de nem léteznek olyan csodaszerek, amelyekkel a horkolást meg lehet szüntetni, ezért érdemes kivizsgáltatni, mi áll a hátterében. Gyermekeknél például az orrgaratmandula és szükség szerint a torokmandula kivétele segíthet, vagy más, fejlődési rendellenességek plasztikai megoldása akár teljesen meg is szüntetheti a horkolást. Felnőtteknél is számos olyan orrlégzést javító beavatkozás létezik, ami segíti a nyugodt alvást.

Bíztató eredményei vannak a különféle rádiofrekvenciás eszközzel vagy lézerrel végzett garatplasztikai műtéteknek is, melyek a horkolás során kialakuló alvási apnoét is megszüntethetik. Fontos azonban, hogy minden horkolásgátló műtéti beavatkozás előtt poliszomnográfiás és alvás alatti endoszkópos vizsgálat szükséges.