Mivel etet a menza?

Hiába az évek óta tartó küzdelem, Csehné Sajtos Marianna kislányának még mindig éthordóval kell iskolába járnia. A kilencéves Viviána lisztérzékeny, ami azt jelenti, hogy nem ehet búzából és más gabonaféléből készült ételeket. A jelenlegi törvények szerint a hozzá hasonló diétázóknak jól elkülöníthető konyharészben kell főzni, mert még véletlenül sem keveredhet gluténtartalmú élelmiszer abba, amit ők esznek. Ezt pedig a Szabolcs megyei kisváros önkormányzata, illetve a vele szerződött étkeztető cég nem tudja vállalni.

– Próbálkozások, ígéretek vannak, megoldás azonban még nincs – mondja az anyuka, aki több beadványt is írt már a helyi városvezetésnek, arra hivatkozva, hogy mások is küzdenek hasonló gondokkal. – Két éve megígérték, hogy külön konyhát alakítanak ki erre a célra. A speciális igényű gyerekeknek azonban napi 800 forintért adták volna az ebédet, ami duplája a szokásos árnak. És ezt az érintett családok nem tudták vállalni. Persze van olyan ételfutárcég, amely ennél olcsóbban készít lisztérzékenyeknek való kosztot, de ők nem vállalnak szállítást arra a településre, ahol Mariannáék élnek. Így aztán az édesanya mindennap főz egy adag ételt a kislánynak, amit a tanítónők segítenek neki megmelegíteni. Persze csak titokban, mert ez valójában tilos. A jelenlegi élelmiszer-biztonsági szabályok szerint ugyanis se az óvodákba, se az iskolákba nem szabadna bevinni otthon készített ételt. Azonban úgy tűnik, hogy még mindig egyszerűbb efelett szemet hunyni, mint megoldani a speciális igényű gyerekek étkezését. Ez utóbbira ugyanis semmilyen rendelet nem kötelezi az önkormányzatokat, tudtam meg az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézettől (OÉTI). Így aztán településenként változik, hogy hol tudnak enni adni az ilyen gyerekeknek és hol nem. A fővárosi Napsugár Óvodába járók például szerencsések.

– Három-négy tej- és tojás-érzékeny gyerek jár hozzánk, és körülbelül ugyanennyien nem esznek sertést vallási okokból. Az étkeztető cég mindannyiuknak külön éthordóban, névre szólóan küldi az ebédet, mégpedig ugyanazért az árért, mint a többi menüt – tudtam meg Perge Gabriella vezetőtől, ám ez nem egyedül az ő érdemük. Az óvodának ugyanis nincs beleszólása abba, hogy honnan jön az étel. A fenntartó önkormányzat döntése, hogy kivel köt szerződést.
– Márpedig ahány önkormányzat, annyi „kiskirályság”, és ez különösen igaz a közétkeztetésre – mondja Gyuricza Ákos dietetikus. A kulcskérdés, hogy hol mennyit költenek erre a területre. Ebben pedig az óvodákat, iskolákat fenntartó önkormányzatok gyakorlatilag teljesen szabadon dönthetnek. Az úgynevezett élelmezési normák között akár többszörös különbség is lehet. Az OÉTI felmérésében megdöbbentő adatok olvashatók ezzel kapcsolatban: van olyan iskola, ahol 121 (!) forintból hozzák ki egy tanuló napi ebédjét, míg máshol ez az összeg 610 forint.
– Ha egy intézményben spórolni, átszervezni, leépíteni kell, akkor mindig az élelmezés húzza a rövidebbet – osztja meg tapasztalatait Gyuricza Ákos.

Vitamint csak otthon kapnak

Nem csoda, hogy a szülők többsége elégedetlen az iskolai koszttal, és nemcsak azok, akiknek a gyereke speciális diétára szorul. Ha az ember megnézi a minden intézményben kötelezően kifüggesztett menüt, laikusként is jól látja, hogy mennyire messze van az egészséges táplálkozás alapelveitől. Sok óvodában ezért arra kérik a szülőket, hogy hozzanak be rendszeresen zöldséget, gyümölcsöt, és ezt kínálják a reggeli és az uzsonna mellé. Persze ezt is csak titokban lehet megtenni, mert az ÁNTSZ jelenlegi szabályozása alapján ez is tilos, hiszen így nem követhető az élelmiszer útja. Mivel azonban a gyerekek napjuk nagy részét a közintézményekben töltik, efölött is szemet hunynak a hatóságok. Ez a működő kiskapu azonban sok óvodában komoly terhet ró a szülőkre. Nincs mindenkinek pénze arra, hogy hetente vagy havonta vendégül lásson egy egész oviscsoportot, és vállalja a több kilónyi alma, banán, répa becipelését. A tapasztalat az, hogy ahol erre otthon is figyelnek és szívesen költenek, ott a rendszer működik. Ám ahol a napi betevőre sincsen pénz, ott nem lehet elvárni ugyanezt. Mivel a kiskapuk csak az oviban működnek, nem csoda, hogy az iskolában hirtelen megnő a kövér gyerekek száma. A kis örökmozgók hirtelen egész napos ülésre kényszerülnek, miközben a napi rostfogyasztásuk radikálisan csökken. Itt már nincsenek szorgos dadus nénik, akik megmossák és felvágják a behozott zöldséget, gyümölcsöt. Az otthon gondosan becsomagolt gyümölcs pedig délutánra levet ereszt, kifolyik, összekeni a drága tanszereket. Egy idő után még csúfolják is, aki szőlőt majszol, nem pedig édes kekszet. A menzakoszt pedig messze van az ideálistól.

Zsíros pénzek

Bárkit kérdezünk arról, miért nem kapnak a gyerekek jobb ételeket, mindenki a pénzről beszél, pedig kevés pénzből is lehet ízletesen főzni. Igaz, 121 forintból nehéz háromfogásos minőséget varázsolni.

A témáról bővebben a Nők Lapja Egészség magazin januái számában olvashatsz!