Sokan figyelmen kívül hagyjuk az apró betűs összetevőlistát, pedig életbevágó információkat rejt. Egyes adalékanyagok nemcsak emésztési panaszokat, hanem idegrendszeri károsodást is okozhatnak. Az egyik legvitatottabb ilyen összetevő a nátrium-glutamát, vagyis az MSG.
Az élelmiszeripar évtizedek óta használja a nátrium-glutamátot (E621) ízfokozóként. Az MSG lényege, hogy kiemeli az ételek umami jellegét, intenzívebbé, „finomabbá” téve a készítményt. Fellelhető levesporokban, chipsekben, fűszerkeverékekben, gyorsételekben, szószokban, de még konzervárukban is. Bár sok országban engedélyezett, a tudományos viták azóta sem csillapodtak: vajon biztonságos, vagy hosszú távon idegrendszeri károsodást okozhat?
A kutatások szerint a glutamát az agyban ingerületátvivő anyagként működik. Ha a szervezet túlzott mennyiségben jut hozzá, az „excitotoxicitás” nevű jelenséget idézheti elő: az idegsejtek túlzott izgalmi állapotba kerülnek, majd elpusztulnak. Ez összefüggésbe hozható memóriazavarokkal, fejfájással, migrénnel, sőt, egyes tanulmányok szerint a neurodegeneratív betegségek – például az Alzheimer- vagy Parkinson-kór – kialakulásában is szerepet játszhat.
Fontos kiemelni, hogy az akut mérgezés ritka, inkább a folyamatos, hosszú távú terhelés jelent veszélyt. Az érzékenyebb emberek már kis adag után is tapasztalhatnak tüneteket: szívdobogásérzet, zsibbadás, szédülés, gyomorpanaszok. Nem véletlen, hogy sokan a „kínai étterem szindróma” néven ismert jelenséghez kötik, hiszen a keleti konyha gyakran alkalmazza az MSG-t.
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) ugyan meghatározott egy biztonságosnak vélt napi beviteli mennyiséget, de a probléma épp az, hogy a feldolgozott ételek tömeges fogyasztásával ezt az értéket könnyen túlléphetjük. Mivel a nátrium-glutamát többféle elnevezés alatt is feltűnhet a címkéken – például E621, monosodium glutamate, hidrolizált növényi fehérje –, a tudatos vásárlóknak érdemes mindig elolvasni az összetevőlistát.
Mit tehetünk? Elsősorban a friss alapanyagokból készült ételeket válasszuk, és kerüljük a túlzottan feldolgozott késztermékeket. Ha mindenképp csomagolt ételt veszünk, nézzük meg az adalékanyagokat, és kerüljük az MSG-t, valamint a hozzá hasonló ízfokozókat.
A glutamát tehát nem egy klasszikus értelemben vett „méreg”, de a folyamatos túlzott fogyasztása súlyos idegrendszeri kockázatokat rejthet. Egy kis odafigyeléssel sokat tehetünk agyunk egészségéért: a legjobb ízfokozó ugyanis továbbra is a friss, természetes alapanyag.
 |
 |
 |
 |
 |