Szezonális kedvenceink közül sok zöldség igazi vitaminbomba, de nem mindegy, hogyan és mennyit fogyasztunk belőlük. Az egyik legnépszerűbb őszi alapanyag túlzásba vitt fogyasztása kellemetlen vagy akár veszélyes következményekkel járhat.
Az ősz szinte elképzelhetetlen sütőtök nélkül: levesekben, süteményekben, püréként és köretként is megjelenik az asztalokon. Édeskés íze, magas béta-karotin- és rosttartalma miatt a dietetikusok is gyakran ajánlják, ám a közhiedelemmel ellentétben nem kizárólag jótékony hatásai vannak. A sütőtök túlzott fogyasztása ugyanis többféle egészségügyi kockázattal járhat, különösen, ha valaki napi szinten nagy mennyiségben eszi.
Az egyik legismertebb mellékhatás a karotinémia, amely a bőr sárgás elszíneződésében nyilvánul meg. Bár ez az állapot többnyire ártalmatlan, sokak számára ijesztő lehet, és jelzi, hogy a szervezet több béta-karotint kapott a kelleténél. Ennél is komolyabb gondot jelenthet a sütőtök viszonylag magas glikémiás indexe: püré vagy krémleves formájában gyorsan emeli meg a vércukorszintet, ami cukorbetegek vagy inzulinrezisztenciával küzdők számára kifejezetten problémás lehet.
A sütőtök rosttartalma ugyan támogatja az emésztést, de nagy adagban puffadást, hasfájást, sőt hasmenést is okozhat. A feldolgozott sütőtökös ételek – például a cukorral és tejszínnel dúsított sütőtökkrémleves vagy a tökpiték – ráadásul már korántsem számítanak egészségesnek: a sok hozzáadott cukor és zsír inkább hizlal, mintsem segítené az őszi fittség megőrzését.
Fontos tehát, hogy az őszi „szupersztár” zöldséget is mértékkel fogyasszuk. Heti néhány alkalommal, változatos étrend részeként a sütőtök remek vitamin- és ásványianyag-forrás, de a napi rendszerességű, nagy mennyiségben történő fogyasztás hosszabb távon kellemetlen mellékhatásokkal járhat.
Az ősz bővelkedik más szezonális finomságokban is – cékla, káposzta, kelbimbó vagy paszternák –, így érdemes váltogatni az alapanyagokat, hogy szervezetünk valóban a változatosság és a kiegyensúlyozottság előnyeit élvezhesse.
 |
 |
 |
 |
 |