Ez a növényi vegyület segíthet megóvni a hasnyálmirigy sejtjeit

Az öregedés nemcsak a bőrünkön vagy az őszülő hajszálakon hagy nyomot. A szervezet belső szervei és azok sejtjei is változnak az évek során, és ez a hasnyálmirigyre is igaz. Különösen fontosak az úgynevezett béta-sejtek, amelyek az inzulint termelik. Működésük romlása szorosan kapcsolódik a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásához. A kutatók ezért azt is vizsgálják, léteznek-e olyan természetes vegyületek, amelyek segíthetnek megóvni ezeket a sejteket. Az egyik érdekes jelölt a kvercetin.

(Fotó: unsplash)

Mi az a kvercetin?

A kvercetin a flavonoidok közé tartozó természetes növényi vegyület. Számos hétköznapi élelmiszerben megtalálható, például hagymában, almában, bogyós gyümölcsökben, hajdinában és teában. Leginkább antioxidáns tulajdonságairól ismert.

A hasnyálmirigy béta-sejtjei különösen érzékenyek az oxidatív stresszre, vagyis arra az állapotra, amikor a szervezetben túlzott mennyiségben keletkező reaktív molekulákkal szemben az antioxidáns védelem már nem elegendő. Hosszabb távon ez a sejtek működésének romlásához és pusztulásához is hozzájárulhat.

Laboratóriumi kutatásokban a kvercetin képes volt mérsékelni az oxidatív stressz által kiváltott béta-sejt-károsodást, valamint javítani bizonyos inzulinkiválasztással kapcsolatos folyamatokat.

Az öregedő sejtek eltávolítása is fontos lehet

Az utóbbi évek öregedéskutatásának egyik izgalmas területe a sejtszeneszcencia. Az úgynevezett szeneszcens sejtek már nem osztódnak normálisan, mégsem tűnnek el feltétlenül a szövetből. Ehelyett különféle gyulladáskeltő anyagokat bocsáthatnak ki, és károsan befolyásolhatják a körülöttük lévő egészséges sejteket.

A kutatók kimutatták, hogy az életkor előrehaladtával szeneszcens béta-sejtek is felhalmozódhatnak a hasnyálmirigyben. Inzulinrezisztencia esetén ez a folyamat fel is gyorsulhat, és az idősödő sejtek eltávolítása állatkísérletekben javította a béta-sejtek működését és a vércukorszint szabályozását.

A kvercetint ezen a területen is vizsgálják. A dasatinib nevű gyógyszerrel kombinálva úgynevezett szenolitikus hatást mutatott bizonyos kísérleti modellekben, vagyis segített eltávolítani egyes öregedő sejteket. A kombinációt szeneszcens hasnyálmirigy-béta-sejtekkel kapcsolatban is tanulmányozták.

Más módon is védheti a hasnyálmirigy sejtjeit

A kvercetin lehetséges előnye nem kizárólag az öregedő sejtekhez köthető. Állatkísérletekben és sejttenyészeteken például csökkentette a béta-sejtek oxidáció okozta sejthalálát. Egy vizsgálat szerint ebben a SIRT3 nevű fehérje is szerepet játszhat, amely többek között a sejtek energiatermelésével és stresszel szembeni védekezésével kapcsolatos folyamatokat szabályozza.

Más kutatások szerint a kvercetin mérsékelheti az úgynevezett ferroptózist is. Ez egy vasfüggő sejthalálforma, amelyet szintén kapcsolatba hoztak a hasnyálmirigy béta-sejtjeinek károsodásával. Cukorbeteg egereknél a kvercetinnel végzett kezelés kedvezően hatott a hasnyálmirigy-szigetek szerkezetére és az inzulintermelésre.

Akkor elég sok almát és hagymát enni?

Itt következik a legfontosabb kiegészítés: egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy a kvercetinben gazdag ételek fogyasztásával „megfiatalíthatnánk” az emberi hasnyálmirigyet. A legérdekesebb eredmények jelentős része sejttenyészetekből és állatkísérletekből származik, ráadásul a vizsgálatokban alkalmazott koncentrációk nem feltétlenül érhetők el egyszerűen néhány adag gyümölcs vagy zöldség elfogyasztásával.

Ez azonban nem teszi feleslegessé a kvercetinben gazdag ételeket. Az alma, a hagymafélék, a bogyós gyümölcsök és más növényi élelmiszerek rostokat, vitaminokat és számos további hasznos növényi vegyületet tartalmaznak. A változatos, zöldségekben és gyümölcsökben gazdag étrend a metabolikus egészség szempontjából is jó választás.

A kvercetin tehát jelenleg inkább ígéretes kutatási terület, mint bizonyított „fiatalító szer”. Az eredmények azonban arra utalnak, hogy a hasnyálmirigy öregedését és a béta-sejtek védelmét a jövőben egészen új oldalról is megközelíthetjük.