Főoldal > AKTUÁLIS > Ismered az istenek italát?

Ismered az istenek italát?

csokoládéfelhasználáskakaókakaóbabkakaópor
0

Írta:

Cortés hozta el nekünk Igen korai, dél-amerikai felfedezése óta a mai napig világszerte számos ember életét édesíti meg a kakaó. Habár mind a „kakaó” megnevezésnek, mind pedig a csokoládéital kakaóbabból történő elkészítésének eredetét a mai napig homály fedi, az biztos, hogy elsőként a maják és az aztékok dolgoztak ki sikeres eljárást a kakaó termesztésére. A […]

Cortés hozta el nekünk

Igen korai, dél-amerikai felfedezése óta a mai napig világszerte számos ember életét édesíti meg a kakaó. Habár mind a „kakaó” megnevezésnek, mind pedig a csokoládéital kakaóbabból történő elkészítésének eredetét a mai napig homály fedi, az biztos, hogy elsőként a maják és az aztékok dolgoztak ki sikeres eljárást a kakaó termesztésére.

A kakaó valaha a bőség szimbóluma volt. A belőle készült, eredendően csak a dél-amerikai előkelőségeknek szánt italokat vallási szertartások során használták. Ezek elkészítésekor a kakaóbabot összezúzták, vízzel keverték el és a kesernyés íz semlegesítésére különféle fűszerekkel és chilivel ízesítették. A 16. században a kakaó Európába is eljutott. Kolumbusz Kristóf volt az első európai, aki megkóstolhatta ezt az italt, később a spanyol felfedező, Don Hernán Cortés vitte el Spanyolországba. Az első „csokoládézót” egy francia nyitotta meg Londonban, 1657-ben. Az első kakaópor gépeket Coenraad Johannes van Houten készítette Hollandiában (1828). 1753-ban a svéd botanikus, Karl Linné a kakaónövénynek a „Theobroma cacao L.” tudományos nevet adta, amelyben a „Theobroma” nemzetségnév jelentése: „az istenek eledele”.

A kakaóbab

kakao3.jpg ()A kakaóbabnak négy különböző változata létezik:

Criollo: A legritkább és legfinomabb kakaófajta, amit a „kakaófajták hercegének” is szoktak nevezni. Ma már csak Mexikó, Kolumbia és Venezuela legrégibb ültetvényein találkozhatunk vele. Íze a többi változaténál kissé kesernyésebb és aromásabb, kivételesen lágy és finom zamata az Arabica kávéhoz teszi hasonlatossá. A feldolgozott aromás kakaópor íze egyszerre erős és zamatos.

Forastero: Ennek a fajtának az íze kesernyésebb – néha kifejezetten keserű -, és kevésbé változatos, de erős, ízvilágot hordoz magában. A criollo baboknál több zsiradékot illetve antioxidánst tartalmaz. Ez a leginkább közkedvelt változat (a világon betakarított kakaónak kb. 80%-át teszi ki).

Trinitario: Az előző két kakaóváltozat keresztezésével létrehozott fajtahibrid. Habár íze igen változatos lehet, babjaira általában jellemző a kellemes, zamatos aroma.

Nacional: Ennek a kizárólag Ecuadorban termesztett fajtának a babjai jellegzetes „arriba” (virágillatú és fűszeres) aromájukról híresek, amit rövid ideig (~3 napon át) tartó erjesztés során érnek el.

Tudtad?

Az azték és maja társadalmakban fizetőeszközként használták a kakaóbabot; egy nyúl például tíz, egy rabszolga száz babszemet ért. A kakaóital rituális fogyasztása csak a férfiak kiváltsága volt, mivel úgy gondolták, hogy a kakaó méreg a nők és a gyermekek számára. Arra is volt példa a történelem során, hogy a kakaót orvosságként használták. Richelieu bíboros például lépmegnagyobbodásának kezelésére ivott kakaót. Az Egyesült Királyságban megnyílt első csokoládézóban 10-15 schillinget – vagyis egy új karabély árát – kérték el egy font (azaz kb. 450 g) csokoládéért.

Így készül a kakaópor

A kakaófa – egy Amerika trópusi esőerdőkkel borított területein őshonos, alacsony növekedésű örökzöld növényfaj – csak egy szűk földrajzi övben termeszthető, mintegy 20 szélességi fokkal északra és délre az Egyenlítő vonalától. Napjainkban Nyugat-Afrika adja a világ kakaótermésének közel 70%-át.

Leszüretelésüket követően a kakaó terméseit felnyitják, majd a belőlük kiszedett magokat a fermentálás helyére szállítják. A betakarítást követően a kakaó minőségét meghatározó egyik legfontosabb lépés a fermentáció. E folyamat során nyeri el a kakaóbab jellegzetes színét és aromáját, miközben a babszemekben számos bonyolult kémiai folyamat zajlik le. A fermentáció időtartama az ecuadori Criollo fajtánál használatos 3 nap és a zömében Brazíliában és Nyugat-Afrikában termesztett Forasterohoz alkalmazott 6-7 nap között változik.
A fermentációt követően a kakaóbabot szárítják, ezzel 60%-ról mintegy 7%-ra csökkentve nedvességtartalmát. A babszemek szárításának kétféle módja van: a napon szárítás vagy a mesterséges körülmények között történő eljárás.
A jó minőségű kakaópor előállításának következő lépése a pörkölés. A kakaóbab pörkölésével a szemek nedvességtartalma tovább, kb. 2%-ra csökken, miközben számos íz-, aroma- és színanyag alakul ki bennük. Ezután a pörkölt babszemeket megőrlik és a rostálásnak nevezett folyamatban eltávolítják vékony burkukat. Az eljárás eredményeképpen kapott „kakaóőrlemény” több mint 600 különböző kémiai összetevőt tartalmaz. Ezek együttese határozza meg a végtermék ízét és aromáját. Az őrlemény lúgos feltárás után keletkezik az ún. kakaómassza, amely 53-58% kakaóvajat tartalmaz. A legutolsó lépés a sajtolás, amelynek során nagy nyomással kipréselik a kakaóvajat a kakaómasszából. Az eljárás végtermékei a kakaóvaj és a kakaópor.

kakao2.jpg ()Forró kakaó vagy forró csokoládé?

Vannak, akik szerint a „forró csokoládé” és a „forró kakaó” kifejezések egymás szinonimái, pedig két teljesen különböző italféleséget jelölnek. A kakaóital kakaópor (esetenként azonnal oldódó kakaópor), cukor és tej vagy víz keveréke. Ezzel szemben a forró csokoládét a kakaót, a cukrot és a kakaóvajat egyaránt tartalmazó csokoládérudakból (sötét, félédes vagy étcsokoládéból) készítik. A két ital közti legfontosabb különbség tehát a kakaóvaj jelenléte, amitől a forró csokoládé zsírtartalma magasabb, mint a kakaóitalé.

A kakaópor a következő tápanyagok értékes forrása:

Magnézium:
A megfelelő idegi és izomműködéshez nélkülözhetetlen ásványi anyag. A szervezetnek emellett a tápanyagok energiává alakításához is szüksége van a magnéziumra. Segíti a C-vitamin és a (megfelelő csontozat felépítéséhez létfontosságú) kalcium felszívódását.

Foszfor:
A foszfor gyorsítja a szervezet sejtjeinek energiafelszabadító folyamatait, de – a kalciummal együtt – a csontok és a fogazat szilárd kristályszerkezetének kialakításához is szükséges.

Rostok:
A kakaóbab átlagos rosttartalma hasonló a teljes kiőrlésű kenyérfélék rosttartalmához. A kakaóvaj és a rostok lassítják a cukor felszívódását, ezáltal egyenletesebbé teszik azt.

Alkaloidok:
A kakaó is tartalmaz koffeint, bár a kávénál sokkal kisebb koncentrációban. A kakaószemek legfontosabb alkaloidja a theobromin, amelynek szerkezete a koffeinhez hasonló, de annál mintegy tízszer gyengébb élettani hatásai vannak, és nem befolyásolja lényegesen a központi idegrendszer működését. Gyenge vízhajtó (azaz a vizelet-kiválasztást fokozó) hatása van.

Polifenolok:
A kakaóbab mintegy 8-13%-át a növényi hatóanyagok egyik természetes sejtvédő, ún. antioxidáns hatású csoportját alkotó polifenolok teszik ki. A kakaófeldolgozás folyamata, a fermentálás, a pörkölés és a lúgos feltárás csökkentik a kakaóbab összpolifenol-tartalmát. A kakaó polifenoljai a növényi vegyületeknek a „flavonoidokkal” közös csoportjába tartoznak. Hasonló szerkezetű színanyagok találhatók a kakaó mellett a vörösborban, a piros bogyós gyümölcsökben és a kávéban is.

Forrás: Nestlé


További cikkeink a témában

Bükfürdő

Ilyen egy igazán pazar hétvége Bükfürdőn

Írta:
0

Nemrégiben megújult a Greenfield Hotel Golf&Spa: belső tereik felújításra kerültek, újjászületett spa- és wellnessrészlegük, szobáik új, modern és elegáns külsőt kaptak. Ennek apropóján látogattunk el Bükfürdőre, hogy meglessük, milyen egy igazán pazar külsővel rendelkező hotelben eltöltött hétvége.

Kövess Facebook-on!
X