Eddig legfeljebb annyit tudtál a női bokszról, hogy Hilary Swank Oscar-díjat nyert a Millió dolláros bébivel, amiben egy bokszolónőt alakított? Akkor itt az ideje, hogy valóban megismerd ezt a szuperkemény edzésformát.
Mi ez?
A női boksz alapjában véve megegyezik a hagyományos ökölvívással, mindössze az edzések felépítésében érezhető a különbség: kisebb hangsúlyt helyeznek az ütések szabályos kivitelezésére, és jóval nagyobbat az állóképesség erősítésére és a test teljes átmozgatására. Az edzések során a résztvevők elsajátítják a boksz alapjait, a helyes ütés- és védekezéstechnikát, de mindezt a női szervezetre, mozgáskultúrára és igényekre szabva. A részvételhez nincs szükség előzetes boksz tapasztalatra, kezdők és haladók egyaránt csatlakozhatnak, mindenki megtalálja benne a kihívást és a sikerélményt. A sérülések miatt sem kell izgulnod: ugyan az órák során akár élesben is kipróbálhatod az öklöző tudományod, a professzionális edzők és felszerelések gondoskodnak róla, hogy ne monoklival távozz a teremből.
Aki kipróbálta: Szabó Éva
„Sosem vonzottak a küzdősportok, de a női boksz valami miatt már egy ideje piszkálgatta a fantáziám. Boksz, illetve a kick boksz alapjaira épülő kardió órákon már jó párszor részt vettem, így volt némi elképzelésem a mozdulatokról. Legalábbis az első bokszedzésemig azt hittem… Pillanatok alatt kiderült, hogy a láb-, kéz- és fejtartás iszonyatos koncentrációt és izommunkát követel. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy már az óra első felében olyan flow-élményem volt, amit addig csak a kocogás vagy a jóga során éltem meg, pedig a hely adottságai miatt – a hatalmas, közös légtérben egyszerre 4-5 edzés is folyt – nem gondoltam volna, hogy a befelé figyelés ilyen szintjére leszek képes. Egyébként nekem a hely maga is rengeteg önbizalmat adott: az egyik sarokban iskoláskorú gyerekek gyakoroltak, a ringben komoly meccs folyt, mellettük egész profinak tűnő csapat kesztyűzött, és a funkcionális részen is edzés folyt. Az égvilágon senkit nem érdekelt, hogy mit csinál a másik, de az edzőnk, Szabó Beáta egyébként is gondoskodott róla, hogy időnk se legyen nézelődni.”
Ez tetszett a legjobban: a másfél órás edzés minden porcikámat átmozgatta, és kiderült, hogy bár nem vagyok verekedős típus, egész jó móka egy bokszzsákot püfölni. A legmeglepőbb pedig az volt, hogy rémes izomlázra számítottam, másnap mégis csak kellemes fáradtságot éreztem a tagjaimban.
Aki kipróbálta: Lipóth Kriszta
„Szinte minden edzéstípust kipróbáltam már, részt vettem több futó- és triatlonversenyen, így a versenyhelyzetek sem állnak távol tőlem, a boksszal szemben mégis komoly fenntartásaim voltak. Leginkább attól tartottam, hogy valakit meg kell ütnöm, de szerencsére hamar kiderült, hogy szó sincs ilyesmiről. Igaz, azok, akik már hosszabb ideje járnak edzésre, már párban is gyakorolták a mozdulatokat, de ezek sem voltak valódi ütésváltások. Az edzőnk, Bea megnyugtatott, hogy ebbe a csoportba nem is azért jönnek a lányok, hogy megtanuljanak verekedni – igaz, az edzés egyik kellemes mellékhatásaként vészhelyzetben sokkal jobban meg tudják majd védeni magukat –, az erősítés, az alakformálás inkább, ami vonzóvá teszi ezt a sportot számukra. Úgyhogy ennek fényében a bokszzsák püfölése mellett rengeteg erősítő gyakorlatot is végeztünk, én pedig megnyugodtam, hogy végre ismerős terepen vagyok. A másfél óra szinte elrepült, bár nem mondhatom, hogy észrevétlenül, mert az edzés után még hosszú órákig égett a karom a szokatlan terheléstől.
Ez tetszett a legjobban:
Sosem gondoltam volna, hogy ennyire otthonosan érzem majd magam egy bokszteremben, de a hely sokszínűsége, a befogadó közeg, a szuper edző pillanatok alatt feloldott és magával ragadott.
 |
 |
 |
 |
 |