Amikor a tehetség és a tenni akarás találkozik, biztosak lehetünk abban, hogy a siker nem marad el. Tökéletes példa erre Csöndör László Diaz, aki legutóbb egy motivációs előadáson bizonyította be, hogy a színpadon is ember maradhat az, akinek a helyén van az esze és a szíve. Diaz a BioTechUSA márkanagyköveteként mesélt a cég által szervezett eseményen arról, hogyan lett elismert zenész, és azt is megtudhatták a közönség soraiban ülők, hogy mit jelent számára a sport.
Sztárallűröktől mentes, józan ésszel megáldott, sikeres zenész, producer, aki nem felejtette el, hogy honnan jött. Megdolgozott mindenért, amit elért. Fiatal, tapasztalt és tudatos. Tisztában van az értékeivel, és azt is tudja, hogy a kitartó munka meghozza a gyümölcsét, legyen szó a zenéről vagy a sportról. Merthogy Csöndör László Diaz nemcsak a zenei életben váltotta valóra az álmait, hanem a sportban is komoly célokat tűzött ki maga elé. Azoknak, akik meg akarták ismerni a titkát, a BioTechUSA rendezvénye tökéletes lehetőséget kínált, így nem meglepő, hogy Diaz motivációs előadása nagy sikert aratott.
A zenész ott többek között elmondta, hogy tinédzserként ugyan egy rövid időre abbahagyta a sportolást, 20 éves korától konditerembe jár. Ez mára mindennapos számára, még az utazásai során is keres alkalmat az edzésre, futásra. Általában hetente ötször jár edzeni. Az állóképességén szeretne javítani, és a sport által a feszültséget is levezeti. Ha nem sportol, hamar lelkifurdalása lesz. Követői közül sokan kérnek tőle tanácsot arról, hogy hogyan edz. Azt vallja, hogy aki akar, az tud a sportra időt szakítani, hisz ő maga is mindig megoldja.
Az eseményről videó is készült, azok, akik nem jutottak el a rendezvényre, most megismerhetik a részleteket. Következzen most egy rövidebb kedvcsináló, idézetekből, a videót pedig lentebb találjátok.
Annak idején sportoló akartam lenni, az általános iskolában, ahová jártam, a kézilabda és atlétika volt a menő. Arra vágytam, hogy a magyar nemzetet képviselhessen, a magyar himnuszt hallgassam a nemzeti mezben. Azt, hogy én csapatban szeretek dolgozni, a kézilabdának köszönhetem. Megtanultam, milyen, amikor megteszel mindent a sikerért, de alárendeled magad a csapatnak. Ugyan gondolkodtam szóló projekteken, ha egyszer megjelenik egy dalom, azt csak úgy tudom elképzelni, hogy mint Wellhello állunk a színpadon és beteszünk egy Diaz dalt is.
A saját mércémmel mérek, állandóan jobbá szeretném alakítani a dalokat. Sokszor van bennem az, hogy még tudnék rajtuk csiszolni. Úgy érzem, sosincs kész egy adott dal, mindig hozzá lehet nyúlni. De jártam már úgy, hogy hozzányúltam és inkább nem kellett volna.
Sokáig titokban zenéltem. Minden nap kaptam 200 forintot kajára és a pénzt félretettem. Egy óra stúdióidő 1800 forint volt, összegyűjtögettem a rávalót. Akkoriban nem figyeltem annyira a táplálkozásra. Egyszer csak jött egy ötlet, hogy megmutatom anyukámnak, amit csinálok, akkor már több dalom is készen volt. Anyukám nagyon meglepődött, és kicsit megijedt, hogy a fia rappel. Aztán miután meghallotta a dalokat, támogatni kezdett, de sohasem vártam el tőle, hogy anyagilag segítsen.
Az iskola után volt egy-két év útkeresésem. Dolgoztam call centerben és áruházban, árultam hírlapot. Jobban éreztem magam, ha azt a pénzt költöttem, amit magam kerestem meg. Olyan volt ez a pénz, mintha kétszer annyit érne. Aztán meg kellett hoznom egy döntést, hogy felköltözöm Budapestre. Benzinkutas lettem, szerettem, jó volt az emberekkel találkozni. Az volt a nehéz, hogy a zenélést is csináltam mellette.
Emlékszem, épp a benzinkúton járkáltam fel és alá, sütött a nyári nap, untam magam, alig vártam, hogy hazamenjek, amikor csörgött a telefon: – „Helló, Molnár Ferenc Caramel vagyok”. Arra gondoltam hirtelen, miért hív ő engem, nem értettem, totál meglepődtem…
Ha kíváncsi vagy arra, mit mesélt még Diaz, nézd meg a videót és légy te is motivált!
Szponzorált tartalom. A cikket a BioTechUSA támogatta.
 |
 |
 |
 |
 |