Titokzatos E-számok

Mi az élelmiszer-adalékanyag?

A Tudatos Vásárlók Egyesülete honlapján olvashatók szerint az élelmiszer-adalékanyagok az alábbi legfontosabb jellemzők alapján írhatók le:

A Magyar Élelmiszerkönyv előírása szerint élelmiszer-adalékanyag minden olyan, tápértékkel rendelkező vagy nem rendelkező anyag, amely

• rendszerint nem kerül fogyasztásra élelmiszerként, emellett
• rendszerint nem jellemző összetevője az élelmiszernek, ugyanakkor
• az élelmiszerek előállításakor vagy kezelésekor (többek között elkészítésekor, csomagolásakor, tárolásakor, szállításakor, stb stb.)
• technológiai vagy érzékszervi javítás céljából célból
• szándékosan adják az élelmiszerekhez, és ennek eredményeként
• önmaga vagy származéka közvetlenül vagy közvetetten az élelmiszer összetevőjévé válik illetve válhat.

Egy adott anyagot tehát alapvetően akkor sorolnak az adalékanyagok közé, ha az anyag elsősorban technológiai okokból kerül felhasználásra. Az aromák, a vitaminok, illetve más természetes vagy természetazonos anyagok azonban, melyeket az élelmiszer tápértékének, illatának vagy ízének megváltoztatása céljából alkalmaznak, az élelmiszer-összetevők közé tartoznak. A határok nem élesek; a besorolásnál a felhasznált mennyiség mellett elsősorban az anyag élelmiszerben való alkalmazásának célja a döntő.

Az Európai Unióban jelenleg 315 különböző anyag engedélyezett E-számmal jelölt élelmiszer-adalékanyagként. Valójában azonban nem minden E-szám takar külön hatóanyagot; számos közülük egyetlen hatóanyag sóit vagy változatait jelöli.

Mely élelmiszerek tartalmaznak különösen sok élelmiszer-adalékanyagot?

Attól függően, hogy az ember hogyan és milyen élelmiszerekkel táplálkozik, az esetleg felvett adalékanyagok mennyisége igen különböző lehet, napi néhány milligrammtól több grammig terjedhet. Alapszabályként azonban megállapítható, hogy minél kisebb mértékben feldolgozott az adott élelmiszer, annál kevesebb adalékanyagot tartalmaz.

Aki tehát a feldolgozatlan élelmiszereket részesíti előnyben, és inkább maga főz friss és nyers hozzávalókból, az általános becslés szerint naponta 5 g adalékanyagnál kevesebbet fogyaszt el. Ugyanakkor rendszerint már a kenyeret, a sajtot, a felvágottakat és az édességeket is kötelezően jelölendő adalékanyagok segítségével állítják elő. Aki gyakran használ nagymértékben előkészített vagy fogyasztásra kész termékeket – például süteménypor-keverékeket vagy dobozos leveseket –, a becslések szerint napi 20 g adalékanyagot is elfogyaszt.

A színezett édességek és minden olyan termék, melyek, mint például a habos desszertek, sütemények, hosszan meg kell tartaniuk puha (friss jellegű) állagukat, valamint a csökkent energiatartalmú élelmiszerek annak érdekében, hogy az alacsony zsírtartalmuk mellett élelmiszer selymes állaga megmaradjon, tartalmaznak gyakran több adalékanyagot. Az emulgátorok és sűrítőanyagok segítségével több vizet kötnek meg. A nagyobb vízmennyiség egyben azt jelenti, hogy az élelmiszer könnyebben penészedik és könnyebben szárad ki, ami maga után vonja a tartósítószerek alkalmazását. Emellett, mivel az élelmiszer íze jelentős mértékben függ a benne található zsír eloszlásától, a zsírtartalom csökkentése az íz csökkenésével jár. A termékek „light“-változatát ezért adott esetben erősebben fűszerezik vagy aromákkal vegyítik, ami hordozóanyagok és ízfokozók alkalmazását is szükségessé teheti.

Annak eldöntésekor, hogy egy adalékanyag felhasználását engedélyeznek-e, milyen mennyiségben, illetve mely termékekben az úgynevezett étrendi bevitel is szerepet játszik. Azaz, hogy milyen mértékben lesznek kitéve a fogyasztók az adalékanyagnak; vagy hogy körülbelül hány termékben található majd meg az anyag valamelyik alkalmazási formájában, és mennyit esznek meg az emberek ezekből a termékekből. A valódi kaviárban használt tartósítószer ezért más elbírálás alá esik, mint egy üdítőitalokban alkalmazott tartósítószer.

Mit jelöl az E-szám?

Az E betű Európát jelenti. Az E-szám alapvetően azt tanúsítja, hogy az adott anyagról az Európai Unió engedélyeztetési eljárása során úgy találták, hogy az anyag

• a fogyasztók egészségét nem veszélyezteti
• alkalmazása technológiailag szükséges
• mindenkori alkalmazása nem szolgál a fogyasztó megtévesztésére
• megfelel az uniószerte kötelező, részletesen meghatározott tisztasági követelményeknek.

Az adalékanyag E-száma az a kód, melynek segítségével az országok hivatalos nyelvétől függetlenül minden anyag egyértelműen azonosítható. Maga a szám nem értéket jelöl. A számok odaítélésekor igyekeznek a Nemzetközi Számozási Rendszer (International Numbering System, INS) Élelmiszerkódexében szereplőkkel azonos számokat adni; ez azonban nem minden esetben sikerül.

Az adalékanyagokat technológiai funkcióik alapján körülbelül csoportokba osztják. Az E 100-tól 199-ig terjedő E-számok például színezékeket jelölnek, E 200-tól 299-ig tartósítószereket, E 300-tól 399-ig antioxidánsokat stb. Mivel azonban számos anyag egyszerre több technológiai funkcióval is rendelkezhet, mindig vannak kivételek a szabály alól. Az E 270 (tejsav) például a tartósítószerek közt szerepel, ugyanakkor egyben antioxidáns is. Számos adalékanyag ezért egyáltalán nem sorolható csoportba.

Az E-számokat az évek során folyamatosan állapítják meg. Újabb adalékanyagok jelennek meg, míg korábbiakat betiltanak, és így azok lekerülnek a listáról. Az ezekhez tartozó számokat nem adják ki ismét, hogy ne lehessen összetéveszteni a különböző anyagokat. Ezért az, hogy mely adalékanyaghoz melyik E-szám tartozik, csak az adott anyag engedélyeztetésének történetével indokolható.

Sokszor a különféle adalékanyagok E-száma csak egyetlen kisbetűben különbözik. Ez azt jelenti, hogy az anyagok ugyanabba a csoportba tartoznak (ilyenek például a karotinok, E 160 a, E 160 b stb.), de önállóan engedélyezettek. A kisbetű ebben az esetben az E-szám része, és az élelmiszerek összetétellistáján a számmal együtt fel kell tüntetni.

A római számok – például i), ii) – ezzel szemben egyetlen anyag különféle specifikációira utalnak, melyekre külön tisztasági kritériumok vonatkoznak. Így az E 452 i) a nátriumpolifoszfátot egy bizonyos polifoszfátként (E 452) jelöli meg. Az i)-ket nem kell feltüntetni a címkéken.

A kérdésre nem lehet egyértelmű, igennel vagy nemmel válaszolni. A számos elvégzett teszt és vizsgálat ellenére ugyanis továbbra is marad némi bizonytalanság.

Károsak-e az adalékanyagok az egészségre?

A 315 jelenleg engedélyezett élelmiszer-adalékanyag több mint fele ártalmatlan az egészségre. Ezekkel kapcsolatban mostanáig nem állnak rendelkezésre komoly tudományos adatok arról, hogy az emberi egészségre nézve káros hatást fejtenének ki. Más adalékanyagok esetenként

• befolyásolhatják az emésztést és a tápanyagfelvételt,
• bizonyos anyagcsere-rendellenességeket mutató vagy betegségben szenvedő embereknél problémákat okozhatnak,
• allergiaszerű tüneteket, allergiát vagy asztmát válthatnak ki,
• elősegíthetik betegségek kialakulását, illetve a gyanúk szerint betegségeket válthatnak ki.

Összeállításunk forrásául a Tudatos Vásárlók Egyesületének honlapja szolgált!