Adalékanyag-alapok Az élelmiszer-adalékanyagok szinte már minden élelmiszerünkben megtalálhatóak. A tévében, rádióban, interneten sok ellentmondó adat kering az E-számokról. A hírek közül sok kifejezetten rémisztő: sokszor olyan ártalmatlan anyagokat vádolnak meg például rákkeltő hatással, mint a citromsav. Az adalékanyagokat a rendszerezhetőség, átláthatóság érdekében számozták be, amire azért volt szükség, hogy minden országban pontosan ismerjék, mely adalékanyagok kerültek […]
Adalékanyag-alapok
Az élelmiszer-adalékanyagok szinte már minden élelmiszerünkben megtalálhatóak. A tévében, rádióban, interneten sok ellentmondó adat kering az E-számokról. A hírek közül sok kifejezetten rémisztő: sokszor olyan ártalmatlan anyagokat vádolnak meg például rákkeltő hatással, mint a citromsav. Az adalékanyagokat a rendszerezhetőség, átláthatóság érdekében számozták be, amire azért volt szükség, hogy minden országban pontosan ismerjék, mely adalékanyagok kerültek felhasználásra az élelmiszerek készítése során. Erre azért van szükség, mert a vegyületek elterjedt nevei – mint a citromsav - nyelvenként különbözőek. Az adalékanyagok nagy része tehát élelmiszereinkben természetes módon is megtalálható, amelyik pedig nem, annak is vizsgálatok sokaságán kell átesnie. Az általános pánikkeltés az E-számok terén – nyugodtan kijelenthetjük – indokolatlan. Azok, akik a rémhíreket terjesztik elfelejtik, hogy még 50-100 éve is férgekkel és gyakran halálos mikroorganizmusokkal fertőzött húsokat fogyasztottak és mérgező üstöket, kupákat, cserépmázakat használtak az emberek. Az élelmiszerek biztonságossága tehát a negatívumok, esetleges visszaélések ellenére is nő. Az adalékanyagok esetében a felhasználható mennyiséget is gondosan korlátozzák: tudjuk, hogy a nagy mennyiségben elfogyasztott víz és a só is veszélyes lehet, így a víz és más italok esetében is történtek már halálos balesetek főleg ivóversenyeken. Az adalékanyagok esetében is létezik ártalmas mennyiség, ezért előírás, hogy csak a kívánt eredmény kiváltásához szükséges legkisebb mennyiségben alkalmazhatóak. Ezen túl létezik egy, a toxikológiai vizsgálatok során meghatározott veszélytelen megengedhető napi bevitel is, amit angol rövidítése alapján ADI értéknek nevezünk.
Mesterséges ételszínezékek
Az élelmiszer-színezékek nevükből kikövetkeztethetően olyan természetes vagy mesterséges anyagok, melyeket az élelmiszer színének javítása vagy kialakítása érdekében alkalmaznak az előállítás folyamán. Lehetnek természetes, természetes eredetű illetve mesterséges színezékek. A természetes illetve a természetessel azonos színezékek élelmiszerekben természetes módon jelenlévő vegyületek, melyeket forrásaikból vonnak ki, vagy mesterségesen állítanak elő. A természetes eredetű színezékeket állati vagy növényi eredetű nyersanyagokból készítik, de az élelmiszerekben nem fordulnak elő, ilyen például a karamell. A mesterséges színezékeket értelemszerűen szintetikus úton állítják elő. A köznyelv elsősorban azon vegyületeket érti ezek alatt, melyek élelmiszereinkben illetve a természetben egyáltalán nem fordulnak elő. Az E100-E199 számok között találhatjuk az élelmiszerszínezékeket, festékeket, amelyek között egyaránt vannak természetes és mesterséges anyagok. Természetes az E100, E101 és az E139 feletti színezékek többsége. Az E160-E163 a cékla, paprika, répa színanyagait takarják, így nagyon biztonságosak. Az E102-E139 vegyületek és az E151, E154, E180 mesterséges anyagok, ezért ezek nagymértékű fogyasztását például olcsó üdítőitalokkal kerülni javasolt. Általában nem okoznak problémákat, de nem árt az óvatosság. A 100%-os gyümöcslevek, a színtelenebb gyári vagy házi és biobefőttek biztonságosabbak, mert például a tartrazin (E 102) asztmás rohamot okozhat az arra érzékenyeknél.
Természetes, ezért biztonságos?
A céklakivonat és más növényi eredetű színezékek meglehetősen nagy biztonsággal fogyaszthatóak, ám allergiás reakciók fellépését ezek esetében sem zárhatjuk ki. A természetes eredet nem feltétlenül a biztonságosság garanciája: a színezésre is felhasználható béta-karotin kiegészítőként (nem színezékként!) történő fogyasztásáról például már hosszú idő óta ismert a szakemberek körében, hogy dohányosok esetében fokozott tüdőrák előfordulással járhat, sőt, ha valaki szinte csak zöldségeken él, a karotintúladagolással együtt járó sárgásan elszíneződött bőr mellett ritkán akár a férfi és női nemi működés, hormonháztartás is zavart szenvedhet! Ne feledd: figyelni kell a mértékre, akár természetes eredetű anyagokat, akár mesterségesen előállított vegyületeket fogyasztasz!
Pánikra semmi ok!
Az adalékanyagok a legszigorúbban ellenőrzött vegyületek közé tartoznak. Nagy mennyiségben fogyasztva semmilyen anyag nem nevezhető biztonságosnak, ezért törekedj a mértékletességre! Figyelj oda arra, hogy mit eszel, de ne ess pánikba egy kevés élelmiszer adalékanyagtól, mert nem áll a terjesztésük mögött nemzetközi összeesküvés. Ne feledd, hogy a stressz, túlzott aggódás is árt az egészségednek, ezért se dőlj be semmilyen pánikkeltő állításnak: engedélyezett mennyiségben, vagy az alatt, a mai tudásunk szerint a színezékek nem jelentenek az egészséges emberek számára veszélyt! Akit mégsem lehetett meggyőzni, magát, az nyugodtan kerülje a mesterséges vegyületek fogyasztását, mert azok a szervezet számára teljesen nélkülözhető vegyületek.
Képek forrása: Profimédia
 |
 |
 |
 |
 |