Müzlibotrány – A bűnös máshol van!

Korai serdülést okozott gyerekeknél a fuzárium nevű penészgomba toxinjával szennyezett, naponta fogyasztott biomüzli – így szóltak az első híradások június utolsó heteiben, és bizony nem csoda, ha megállt az egészséges táplálkozásra törekvők szájában a falat. Hiszen aki bioélelmiszerre költ nem is keveset, abban a tudatban teszi ezt, hogy szennyező anyagoktól mentes, kiváló minőségű árut vásárol. Csakhogy a növényvédőszerek használatának kerülése azzal jár, hogy a termény a kártevők, köztük a gombák szabad prédájává válik, így amit nyerünk a réven, elveszítjük a vámon – állították az első elemzések. A teljes kiőrlésű gabona tartalmazza a korpát és a csírát is, meg a rajta megtapadó kártékony gombát is. Akkor mégis jobban járunk a finomliszttel? A kérdés jogos, ám a problémát körüljárva kiderül, hogy a válasz mégsem ilyen egyszerű, a helyzet pedig korántsem nevezhető olyan tragikusnak, ahogy az egyik internetes oldalon tálalták az esetet: „600 ezer embert fenyeget a fuzáriumgombával fertőzött gabona.” De tény, hogy egy bajai malomban valóban találtak fuzáriummal fertőzött lisztet, amelyet tévedésből összeöntöttek az egészségessel. Ez került a Cerbona durum-lisztes zacskóiba –  ez azonban nem biotermék.

A bio nem veszélyes

Dr. Kovács Judit gyermeknőgyógyászt, a debreceni női klinika adjunktusát elsősorban arról kérdeztem, vajon mérgezem-e a családomat a teljes kiőrlésű tönkölykenyérrel, és számíthatok-e arra, hogy alig hároméves kislányomon hamarosan a serdülés jelei mutatkoznak. A válasza szerencsére az egyértelmű nem volt.
– Először állatorvos édesapámtól hallottam arról, hogy ha nagyüzemi sertéstelepeken fuzáriummal szennyezett táppal etették az állatokat, akkor ennek a gombának az egyik hormonhatású méreganyaga, azaz toxinja megzavarta a fogamzóképességet, és nem sikerült a mesterséges megtermékenyítés. Ugyanez elvileg előfordulhat az emberi fogyasztásra szánt gabonaféleségekkel is, ha nem megfelelő tárolás mellett ilyen gombák szaporodnak el benne, s ez elkerüli a szakemberek figyelmét. A fuzárium toxinjai között valóban van olyan (a zearalenon, ZEA), amely az ösztrogén hormon hatását utánozza, s a fent említett jelenség ebből származik. Mindezért a müzlit felelőssé tenni azonban meglehetősen nagy csúsztatás. Fuzáriumot ugyanis más növények is tartalmaznak, akár a burgonya is. És ösztrogénhatású anyagok, úgynevezett fitoösztrogének is vannak más növényekben, ilyen például a szója. Márpedig szóját kisebb-nagyobb mennyiségben nagyon sok táplálékkészítmény tartalmaz (virslik, felvágottak, joghurtok), de ezek hormonhatása nem olyan jelentős, hogy ártalomtól kellene tartani. És persze arról sem szabad elfeledkezni, hogy hormonok más forrásokból is juthatnak az emberbe. A nagyüzemi állattartás során állítólag a pulykák növekedésének gyorsítására is használnak hormonokat, és nem elhanyagolható a sok, hormo-nális fogamzásgátlót használó nő vizeletéből a természetbe kerülő, s onnan  a táplálékláncon keresztül az emberi szervezetbe visszajutó hormon mennyisége sem.
– Saját praxisomban is volt olyan időszak, amikor úgy találtam, kicsit többen keresik fel a gyermek-nőgyógyászati szakrendelőt a korai emlőnövekedés miatt, az utóbbi időben azonban nem tapasztalom, hogy a megszokottnál több ilyen eset lett volna. Persze saját ismerőseim között  is volt egy kislány, akinek a pubertáskor elérése előtt többször volt emelkedett  hormonszinttel párosult emlőnövekedése – miközben alapos vizsgálattal sem lehetett más kóros eltérést, például hormontermelő daganatot tapasztalni. Neki a későbbiekben normálisan alakult a fejlődése. Vele kapcsolatban is óhatatlanul felmerült a gyanú, hogy valami kívülről bekerült hormonhatású  anyag okozhatta a jelenséget. Akkoriban az édesapja gyakran hozott be külföldről üzleti céllal nassolnivaló gabonatermékeket, de a puszta gyanakvás nem bizonyíték. A közvetlen oki összefüggést csak az igazolná, ha egy adott termékben kimutatott toxin a fogyasztó szervezetében egyidejűleg kimutatható lett volna, de ilyen vizsgálati eredmény nem volt a kezünkben. A korai emlőnövekedés jelensége egyébként viszonylag gyakoribb, mint a korai pubertás, de az esetek jelentős százalékában ezeknél a kisgyerekeknél semmiféle hormonális eltérést nem lehet kimutatni, náluk valószínűleg az emlőszövet egyéni ösztrogénérzékenysége nagyobb.

Ki ne öntsük!

Se a fürdővízzel a gyereket, se az otthoni müzliket. Hiszen a teljes kiőrlésű gabona, a belőle készült müzli továbbra is értékes táplálékunk, a bioélelmiszerrel pedig egészen biztosan nem mérgezzük a családot. A rostdús táplálkozás igenis fontos, mert segíti a túlsúly megelőzését, nagy ingadozásoktól mentes vércukorszintet biztosít, megelőzi a székrekedést. A teljes kiőrlésű gabona értékes vitaminjait, ásványi anyagait nem nélkülözhetjük. De nagyon fontos, hogy mennyi idős, akinek adjuk. Csecsemők, kisgyerekek csak módjával kapják, mert az ő szervezetük még érzékenyebben reagál a teljes kiőrlésű gabonákban előforduló fitinsavra és az esetleges mikotoxinokra. Ráadásul  számukra a nehezen emészthető rostok nem jelentenek elegendő táplálékot, hiszen mi is fogyókúrához, az emésztés gyorsításához használjuk őket.

Jaj, dehogy a bio!

A fenti érvekhez képest szinte mellékszálnak tűnik, hogy a fuzáriumbotrányt kirobbantó müzli a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. vizsgálata szerint nem is volt biotermék. De sajnos a köznyelvben összemosódik a reform és a bio fogalma. A reform szó jelentése élelmiszerekkel kapcsolatban általában a teljes kiőrlésű, finomítatlan élelmiszerekre utaló jelző, míg a bio szócska azt jelenti, hogy a termék szigorú élelmiszer-biztonsági, termelési előírásoknak felel meg.
– A biogabonákat valóban nem szabad kezelni a fuzá-riumgombák elleni vegyszerekkel, mert ezek maradékai súlyos egészségkárosító hatásúak lehetnek, ennek ellenére a rendelkezésünkre álló szakirodalom adatai egyértelműen bizonyítják, hogy a biotermékek gombatoxinszintje a legtöbb esetben kedvezőbb, ritkán ugyanakkora, mint a nem biotermékeké, és szermaradvány sincs benne! Ennek a jelenségnek sok oka van. A biogazdaságok élő talajának természetes fertőtlenítőképessége lényegesen jobb, mert a biotalajok kezelésére kiterjedten felhasznált mikrobiológiai trágyák blokkolják a gomba támadását, és nincsenek fellazítva (vagyis fogékonyabbá téve) műtrágyával a növényi szövetek. A legfontosabb pedig, hogy kötelező a vetésváltás, tehát gabona után nem vethetnek gabonát. Ezek az eljárások külön-külön és együtt is különösen jelentős mértékben akadályozzák a fuzáriumgomba kezdeti fertőzését – olvashatjuk a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. nyilatkozatában, akik nem tagadják, nekik nagyon sokat ártott a botrány. Még akkor is, ha semmi közük hozzá, hiszen a magyar gabona 80 százaléka évek óta az EU tagországaiba és Svájcba kerül, ahol rendszeresen vizsgálják fuzáriumtartalmát, és 1996 óta egyetlen szállítmányt sem fordítottak vissza fertőzöttség miatt.

Akkor ez csak rémhír?

Attól függ, honnan nézzük. Ha az egész fuzáriumtoxin-botrányt a bioélelmiszerekre hegyezzük ki, akkor igen.

A témáról bővebben a Nők Lapja Egészség magazin augusztusi számában olvashatsz!

Így védekezhetsz a gombatoxinok ellen:
– A szélsőségeket kerülő, változatos táplálkozás megakadályozza, hogy egy-egy fertőzött élelmiszerből túlságosan sokat együnk.
– Csak olyan élelmiszereket fogyassz, amelyek szavatossági ideje nem járt le, és színe, szaga, állaga kifogástalan.
– Takarékosságtól vezérelve sem szabad penészes, avas élelmiszert felhasználni.
– A szemlátomást nem ép (megpuhult, foltokban rothadó, feketén, barnán elszíneződött, büdös) krumplit, kukoricát inkább dobd ki, mert a toxinok a növénynek nem csupán a láthatóan beteg részeiben vannak jelen.
– A gabonaféléket (müzlit), péksüteményeket ne tárold zacskóban és nedves, meleg helyen. Ne halmozz fel egyszerre nagyobb mennyiséget.
– A bio védjegy az esetek túlnyomó többségében igenis garanciát jelent a minőségre és arra, hogy összességében az átlagosnál jóval alacsonyabb az áru károsanyag-tartalma.