Az Egyesült Államokban a múlt század hatvanas éveiben az elhízottak aránya 13 százalék volt, ez a szám mára megduplázódott. A testtömegindex a testmagasság és a testsúly arányát jól kifejezi, arról azonban nem ad tájékoztatást, hogy az esetleges súlytöbbletből mennyi a zsír és az hol helyezkedik el. A korszerű tudományos technika lehetővé teszi a test összetevőinek […]
Az Egyesült Államokban a múlt század hatvanas éveiben az elhízottak aránya 13 százalék volt, ez a szám mára megduplázódott. A testtömegindex a testmagasság és a testsúly arányát jól kifejezi, arról azonban nem ad tájékoztatást, hogy az esetleges súlytöbbletből mennyi a zsír és az hol helyezkedik el.
A korszerű tudományos technika lehetővé teszi a test összetevőinek – víz, izomzat, zsír – részletes elemzését. Amerikában 1988-1994 között 33.994 önkéntes vett részt részletes vizsgálatokban, melynek fontos elemei voltak a táplálkozási szokásokra vonatkozó adatok is.
Abel Romero-Corral és munkatársai 6171 felnőtt adatait dolgozták fel, akiknek testtömegindexe a normális határok között mozgott. Megvizsgálták testük összetételét, valamint szív- és érrendszeri kockázati tényezőiket is. Egészségi állapotuk alakulását csaknem egy évtizeden keresztül figyelték.
Az utóbbi évek külön betegségként diagnosztizálják az “anyagcsere-tünetcsoport”, vagyis a sokszor együttesen fellépő kezdődő cukorbaj, a magas vérnyomás, a kóros vérzsírok. Ezek a tünetek az elhízott emberek többségét egyszerre érintik. Az is kiderült, hogy ez a tünetcsokor a szív- és érrendszeri betegségek fontos kockázati tényezője.
A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy mekkora a kockázat, ha túlsúlyosság ugyan nem áll fenn, de a normális testtömegindexű személy testének aránytalanul nagy részét alkotja zsírszövet. A számadatok szerint ebben az esetben a normális testsúlyú és zsíreloszlású emberekhez képest négyszeres az esély az anyagcsere-szindróma fellépésére. A tendencia nőkre különösen igaz. Halálozási arányuk pedig kétszerese a kontrollcsoporténak.
Forrás: MTI
 |
 |
 |
 |
 |