A hajdina nem gabonaféle, de nagyszerűen helyettesítheted vele a gabonákat. Ez a gyógynövényként alkalmazott, gabonaként kezelt keserűfűféle már a középkorban is hódított számtalan pozitív tulajdonsága miatt.
Valamikor a 14. század környékén jelent meg Európában az egyébként ázsiai gyökerekkel rendelkező hajdina. Hogy manapság miért kezd ismét divatba jönni arra egyszerű magyarázat van: egyre több a lisztérzékenységben szenvedő ember. A kellemes ízű, lisztes szilikát tartalmú magját a búzához hasonlóan lehet fogyasztani.
Egészségvédő hatásai
A hajdina igen értékes vitaminforrás, mivel a B-vitamin csoport majdnem minden tagját tartalmazza. De emellett még zsírmentes, nem tartalmaz glutént, sok benne a C-, és E-vitamin is, gazdag fehérjeforrás, cinket, rezet, mangán, magnéziumot és kalciumot is tartalmaz.
Jótékonyan hat a koleszterinszintre és a vérnyomásra, magas rosttartalmának köszönhetően az emésztést is támogatja. A hasznos tápanyagokon kívül kedvező élettani hatással rendelkező biológiai anyagokat is tartalmaz. Ilyenek az egyes antioxidáns hatású flavonoidok, és a rutin, amely kiváló gyógyszere a kapilláris vérzéseknek és a sugárterápia okozta egészségkárosodásoknak.
Hatásos magas vérnyomás kezelésére, erősíti a kötőszöveteket és az érrendszert és részt vesz a sejtfal regenerálódási folyamataiban, és egyes daganatos megbetegedések (vastag- és végbéldaganat) megelőzésében.
Fontos, hogy a lisztérzékenyek is fogyaszthatják, mivel nem tartalmaz glutént, de a cukorbetegek és az energiaszegény diétára szorulók számára is hasznos táplálék.
Nem csak a szegények eledele
Az ínségesebb időkben, amikor nem termett elég búza, némi hajdinaliszttel pótolták, lazították fel a rendes kenyérlisztet, sőt hajdinalisztből kezdtek el sütni. Emiatt rajta maradt a „szegények eledele” jelző, de ma már, aki fogyasztja, inkább egészségesebbnek érezheti magát tőle, mintsem szegénynek.
A rebarbarával és sóskával rokoni kapcsolatban álló hajdinát leggyakrabban a rizs alternatívájaként használják. Jól megállja a helyét köretként, kásaként, de önálló ételként is fogyasztható, lisztjét pedig kenyérsütéshez, tésztákhoz, süteményekhez is alkalmazhatjuk. Salátába, krémlevesek, fasírt készítéséhez is alkalmas.
Főzési tanácsok
Nem kell bonyolult dologra gondolnod, ezért a rutintalan háziasszonyok is gyorsan megkedvelik. Az alaposan megmosott háromszög formájú magokat kétszeres vízben, fedő alatt párold, amíg meg nem puhulnak. A hajdina jól fűszerezhető, érdemes a főzővizet enyhén sózni és ízlés szerint fűszerezni. Kifejezetten jól illik hozzá a bazsalikom és a majoranna íze, ha pedig édesíteni szeretnéd, akkor válaszd a mézet. Érdemes kipróbálni a hajdina házi csíráztatását is, mivel a hajdinacsíra ízletes táplálék, hozzáadható salátákhoz, köretekhez, frissen és szárítva is, ráadásul gazdag vitamintartalommal rendelkezik.
Fotó: Profimedia – Red Dot