Fáradékonyság, levertség, a fizikai és szellemi teljesítő képesség csökkenése. Tipikus tünetei lehetnek a táplálkozási zavaroknak a fokozott pszichikai igénybevételnek kitett szellemi foglalkozásúak, menedzserek, vállalkozók, művészek körében.
Érdemes ezekre a jelekre odafigyelni és megelőzni a komolyabb betegségeket – figyelmeztet Gyányi Andrea étkezésterapeuta, gasztropszichológus.
„Gyakran fordul elő a fokozott szellemi igénybevételnek kitett embereknél, hogy évekig, akár évtizedekig tünetmentesek, majd hirtelen jelentkeznek a problémák: magas vérnyomás, magas vércukor, szív- és érrendszeri problémák, csak a leggyakoribbakat említve. És már nem csak a férfiak sajátja a menedzserbetegség, egyre több nő is jelentkezik ezekkel a problémákkal” – mondta Gyányi Andrea.
Hozzátette: az egyik leggyakoribb rizikófaktor köztudottan az elhízás. Alapvetően hat rossz szokás felelős a menedzserek és hasonló szellemi munkát végzők elhízásáért, melyek ritkán fordulnak elő elszigetelten: nem ritka, hogy mind a hat együtt jelentkezik.
Stressz evés
Az evés sokaknál a stresszel járó feszültség levezetésének egyik formája, melynek leggyakoribb formája a nassolás és az éjjeli evés. Ráadásul a stresszes életmód, a kialvatlanság és a kevés pihenés fokozza az éhségérzetet, mert a szervezet ezzel igyekszik kompenzálni a kimerültségét. Ilyenkor több ételt kívánunk és nehezebben lakunk jól. Gyakran olyan érzése lehet az embernek, hogy „úgy ennék még valamit”. Ez aztán egyenes út az elhízáshoz.
Éjjeli evés
A késői üzleti vacsorák, „fél-hivatalos” összejövetelek, borkóstolók mellett alapvetően a rendszertelen életvitel felel a kialakuló súlyfeleslegért. Az egész napi rohanásban gyakran estig nem jut idő enni, majd hazaérve – gyakran késő este – nekiesnek a hűtőszekrénynek. A kiéhezett szervezet megtanulja, hogy tartalékolnia kell, mert nem tudni mikor jut újra ételhez. A tartalékolásra átállt szervezet jobban hasznosítja a bevitt kalóriákat, ami gyorsabb hízáshoz, és nehezebb fogyáshoz vezet.
Előfordul olyan is, hogy az evés az öröm egyetlen forrása: amikor véget ér az egész napos hajtás, hazaérkezve begyűjtik azokat az ételeket, amiket el szeretnének fogyasztani. Ebben az esetben ez a megnyugtató környezet és az étel összekapcsolódik.
„Menedzsernassolás”
A menedzser úgy érzi, hogy egész nap semmit sem evett. A nagy rohanásban egész nap épphogy csak be-bekap valamit. Nem tudatosul azonban benne, hogy ezek a kis falatkák mennyi kalóriát tartalmaznak: a benzinkútnál vett miniszendvics és üdítő, a cukros kávé, pár marék mogyoró, egy-két pogácsa a büféből.
Élénkítő italok
Sokan mindenféle élénkítő italokkal (kóla, energiaitalok, kávé) próbálják frissíteni magukat és nem is sejtik, hogy ezek mennyi rejtett, üres kalóriát tartalmaznak. Példaként egy kis üveg kóla a napi energia-bevitel 5 százalékát fedezi. Ez elsőre lehet, hogy nem tűnik soknak, azonban ha figyelembe vesszük, hogy mindez üres kalória, amire a szervezetnek nem lenne szüksége, akkor máris több mint kellene.
Rendszeres alkoholfogyasztás
Az alkoholfogyasztás több szempontból is veszélyes. Egyrészről nem tudja kipihenni magát a szervezet, ami így több kalóriát igényel. Másrészről az alkoholt azonnal hasznosítja a szervezet, így ha bármi mást eszünk mellé, azt valószínűleg elraktározza a szervezetünk. Ezt tetézi, hogy az alkohol fokozza az étvágyat. És máris megvan az ördögi kör.
A mozgásszegény életmód
Közhely, de a nem lehet elégszer felhívni a figyelmet a mozgás fontosságára. Az elfoglalt menedzserek és szellemi munkát végzők köztudottan keveset mozognak, amiért az ülőmunka a felelős: egy elfoglalt menedzser vagy az autóban ül, vagy a számítógépe előtt, vagy pedig megbeszélésen. A mozgásszegény életmód a táplálkozási zavarokkal együtt aztán a komolyabb betegségek kialakulásához vezethet.
„A cél az életmódváltás, nem a fogyókúra!”
Nem a fogyásra kell törekedni, hanem az egy olyan életmód kialakítására, amely a rossz étkezési és életmódszokásokat váltja le jó szokásokra. A cél az életmódváltás, nem a fogyókúra!
Elsőként – akárcsak egy projektben – azonosítani kell a problémát és meg kell keresni, hogy mitől alakultak ki az étkezési problémák, majd kisebb nagyobb lépésekben, fokozatosan bevezetni változtatásokat. Fontos a pszichés felkészültség: ismerni kell, hogy eddig mik akadályozták meg az életmódváltást és összegyűjteni a „kifogásokat”, amik miatt meghiúsulhat.
A probléma azonosítását követően lehet kialakítani az új étrendet, melyhez a legjobb szakemberek segítségét kikérni. A lényeg itt is fokozatosság: kezdetben elég lecserélni a fehér kenyeret magos vagy teljes kiőrlésű lisztet is tartalmazó kenyérre, a tejtermékeket csökkentett zsírtartalmúra. A nassolnivalót pedig fokozatosan ki lehet váltani például olajos magvakkal és aszalt gyümölcsökkel.
Ragaszkodjunk az étrend betartásához! Ha nincs idő ebédelni menni, rendeljük házhoz! De az is jó ha szendvicset készítünk, ugyanis nem a meleg ételen van a hangsúly, az a közhiedelemmel ellentétben nem létszükséglet.
Nagy segítség lehet egy új hobbi, vagy még inkább egy régen elfeledett hobbi felélesztése, ami segít feltöltődni. A mozgás különösen jótékony, segíti rendszerezni az életet, ledolgozni a felesleges kilókat, jó hatással van a szív- és érrendszerre, az izomzatra. Ugyanakkor endorfint szabadít fel, energiával tölt fel a szervezetet. Ha sportot választunk a legfontosabb, hogy élvezettel csináljuk.
A család támogatása elengedhetetlen. Sokszor az étkezésen keresztül tudja a környezetük éreztetni a szeretetet, a gondoskodást. Avassuk be őket életmódváltási szándékainkban és kérjük a támogatásukat. Így talán könnyebben megértik, ha csak kétszer szedünk a vasárnapi ebédnél az kedvenc ételünkből, az eddigi négy helyett.
Együk magunkat sikeresre!
„A megfelelő étrenddel nemcsak, hogy megelőzhetők a menedzserbetegségek és visszanyerhető, illetve megtartható az ideális testsúly, de jelentősen javítható a szellemi és fizikai teljesítő képesség” – mondta Gyányi Andrea. „A cikk elolvasása után, a következő étkezésénél kell elkezdeni az életmódváltást, vagyis most! Mert minél több időt tölt el valaki az „egészségtelen életmódban”, annál nehezebb változtatni.
5 tipp a következő étkezéshez
1. Csak akkor együnk, ha valóban éhesek vagyunk.
2. Az étkezést kezdjük könnyű, telítést elősegítő, de kalóriaszegény étellel, például valamilyen zöldsalátával vagy nyers zöldséggel.
3. Nyugodt körülmények között együnk, csak az ételre koncentrálva. Közben többször kérdezzük meg magunktól: még mindig éhes vagyok, vagy már jól laktam?
4. Legalább egy marék zöldséget együnk meg!
5.Ha tehetjük, válasszuk ugyanannak az ételnek a kalóriaszegényebb, egészségesebb változatát: rántott hús helyett grillezettet, hasáb burgonya helyett párolt zöldséget.
Fotó: Profimedia – Red Dot
 |
 |
 |
 |
 |