Tudod, mennyi az ideális testsúlyod?  

A testsúlyt számos tényező befolyásolja

Az ideális testsúly számításánál figyelembe kell venni a kort, a nemet, a magasságot, a csontsűrűséget, az izom-zsír arányt, és az általános egészségi állapotot.

Az utóbbi években leginkább a BMI (testtömeg-index) használata terjedt el, ami bár nagyon jó mérőszám, mégsem tökéletes. Hiszen akkor sem hasonlíthatjuk magunkat más emberekhez, ha ugyanazon neműek és magasságúak vagyunk – ettől még nem biztos, hogy ugyanazt jelenti számunkra az ideális testsúly.

A leggyakoribb mutatószámok

BMI

A testtömeg-indexet a súlyból és magasságából számíthatjuk ki. A testsúlyt elosztjuk a méterben megadott magasság négyzetével, így jön ki az alábbi mérőszám:

• 16 alatt: súlyosan sovány,
• 16 és18,49 között: sovány,

• 18,5 és 24,9 között: ideális testsúlyú,
• 25 és 29,9 között: túlsúlyos,
• 30 fölött: elhízott,
• 40 fölött: pedig extrém elhízott egy személy.

A BMI hátránya, hogy nem veszi figyelembe a testösszetételt. Egy ugyanolyan magas és súlyos profi sportolónak és egy sosem mozgó személynek lehet ugyanannyi a BMI-je, mégsem hasonlítható össze a testük zsír- és izomaránya. Vagy például egy csontritkulásban szenvedő személynek alacsonyabb lesz a BMI-je, mint egy hasonló súlyú, magasságú egészséges embernek, mégsem mondható egészségesebbnek.

Derék-csípő arány

Ezt a mutatószámot úgy kapjuk meg, hogy a derék legkarcsúbb részénél mért centiket elosztjuk a csípő legszélesebb részénél mért értékkel. Az eredmény értékelése különbözik nőknél és férfiaknál.

• Nőknél a 0,80 alatti arány azt jelenti, hogy nagyon kicsi a szív- és érrendszeri eredetű betegségek rizikója, a 0,80 és 0.89 közti arány ezt közepesre becsüli, a 0,90-nél nagyobb érték pedig magas kockázatra utal.
• Férfiaknál a 0,90 alatti szám jelenti a kis kockázatot, a 0,90 és 0,99 közti arány a közepes és az 1 feletti arány a magas rizikó jelenlétét.

Ez azt is jelenti, hogy az alma típusú elhízás nagyobb kockázati tényezőt jelent a betegségek, többek közt a szív- és érrendszeri problémák kialakulására, mint a körte alkat. Ugyanakkor bár a derék-csípő arány az egyik legjobb mérőszám az ideális súlyra nézve, és a betegségek rizikójának előrejelzésére is alkalmas, mégsem veszi tekintetbe a személyek teljes testzsír-százalékát és a zsír-izom arányt.

Testzsír-százalék

Vizsgálatához létezik manuális és gépi módszer is. Ez utóbbihoz alkalmazzák a Bioelektromos Impedancia Analízist (BIA-t) vagy az Inbody-t, melyek a testszövetek elektromos vezetőképességének a különbözősége alapján működnek.
A zsírok tartalmaznak esszenciális és tárolt zsírokat is. Előbbiek a túléléshez szükségesek, és a nőkben nagyobb arányban vannak jelen (10-13%), mint a férfiakban (2-5%). A tárolt zsírok maguk a zsírraktárak, amelyek nem csupán felesleget jelentenek, de védik a belső szerveket is.
A testzsír-százalék alakulása szintén jelzi az ideális testsúlyhoz való viszonyt az életkor függvényében:

• Fitt férfiaknál az arány 10-13,9 %, fitt nőknél 14-17,9 %,
• optimális az arány, ha a férfiaknál 14-17,9 %, a nőknél 18-25,9 % a testzsír,
• túlsúlyt jelez a férfiaknál a 18-25,9 %, a nőknél a 26-36,9 %,
• elhízásról beszélünk, ha a testzsír-százalék a férfiaknál több, mint 26 %, a nőknél több, mint 36 %.

A BMI-től eltérően a testzsír-százalék figyelembe veszi a test összetételét, tehát nem lehet ugyanolyan két hasonló súlyú és magasságú, de eltérő edzettségű embernél.

Sasvári-Szekeres Anita, az Életmód Orvosi Központ dietetikusa szerint tehát a BMI-n kívül érdemes figyelembe venni a másik két értéket is. Ám ha egyik mutatószám sem tűnik optimálisnak, vagy akár csak nem tetszik a tükörképünk, egy személyre szabott életmód programmal elérhetjük az ideális testsúlyt és jelentősen javíthatunk az egészségi állapotunkon is.

Forrás: Életmód Orvosi Központ