A napokban jelent meg a Diabetologia folyóiratban közölt kutatás, mely leegyszerűsítve azt állítja, hogy a gluténmentes étrend növeli a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát.
Szarka Dorottyát, a Budai Allergiaközpont dietetikusát arról kérdeztük, aggódjunk-e, ha valamilyen okból mi magunk is gluténmentesen étkezünk.
Miért követnek egyre többen GM étrendet?
A gluténmentes (GM) diétát valójában csak annak kellene követnie, akinél a glutén fogyasztása bizonyítottan az egészséget károsítja. Lisztérzékenység, cöliákia, gluténérzékenység néven ismert autoimmun betegség esetén teljes mértékben kerülendő, illetve nem-cöliákiás gluténérzékenység (NCGS) esetén is javulnak a tünetek, ha az érintettek mellőzik a glutén fogyasztását. Sokan azonban a fogyás vagy a testsúly megőrzése végett térnek át a GM étrendre. Náluk ez gyakran – tévesen – szénhidrátok teljes kiiktatását jelenti, ami rövidtávon valóban fogyaszt, ám hosszútávon koncentrációs zavarokhoz, emésztési és májműködési problémákhoz is vezethet.
Szüksége van-e a szervezetünknek a gluténra?
Glutén = sikér. Két fehérje: búza esetén a gliadin (rozsnál a szekalin, árpánál a hordein) és a glutenin keveréke. A gabonák magbelsőjében találhatók, hozzávetőlegesen az említett gabonák fehérjetartalmának 70-80%-át alkotják. A glutén egy vízben oldódó fehérje. Ez azt jelenti, folyadék hozzáadásával (és dagasztás hatására) megduzzad, rugalmas anyaggá (sikér-hálóvá) alakul. A hálóba a kelesztés során felszabaduló gázok beszöknek, s ennek köszönhető a kelt tészták laza, lyukacsos szerkezete – feltéve, ha jól kidagasztottuk. A gliadin fehérje továbbá a tészta „ragadósságát” is biztosítja. Érdekesség, hogy minél magasabb az adott liszt sikértartalma, annál jobb minőségű pékáru készíthető belőle! Önmagában a glutén hiánya tehát az egészségi állapotunkat nem, csak a süteményeink állagát befolyásolja. Ennél lényegesebb kérdés, hogy a glutén tartalmú gabonák megvonása már valóban járhat negatív következményekkel az egészségünkre nézve.
Nem a glutén, hanem a gabonák rosttartalma véd a cukorbetegségtől
Gluténmentes étkezésben nem lehet búza, rozs és árpa tartalmú élelmiszereket fogyasztani, zabból is csak a gluténmentes változat megengedett. A gluténmentes alapanyagok magasabb ára miatt sokan inkább rizsből és kukoricából készült liszteket kezdenek el használni az új étrendre való áttérés miatt. Köretként burgonyát, vagy szintén rizst fogyasztanak, az étrendjük rosttartalma ezért összességében jelentősen csökken. Ahogyan az a Sanghaji Biológiai Tudományok Intézetének munkatársainak kutatásáról szóló közlemény végén is olvasható, ha a gluténmentes étkezés alacsonyabb rostbevitellel jár – amihez gyakran további fontos, a magas rosttartalmú gabonákban megtalálható tápanyagok (pl. B-vitamin csoport, E-vitamin, kálium, foszfor, cink) hiánya is társul – az valóban növelheti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását.
Hogyan lehet magas rosttartalmú a GM étrend?
A magas rosttartalmú étkezés egészségvédő hatása tudományosan igazolt. Több vizsgálat is alátámasztja, hogy segíti az emésztést, a vér lipid- és koleszterinszintjét csökkenti, a vércukorszintet természetes módon képes szabályozni. Az ajánlott napi rostbevitel 25-40 gramm, ezt GM étkezés mellett is be lehet iktatni, ha változatosan állítjuk össze az étrendet – javasolja Szarka Dorottya. A fehér rizsliszt helyett használjunk magasabb rosttartalmú barna rizslisztet, esetleg alternatív gabonákból készült rostdús őrleményeket, mint például a köles-, hajdina- vagy cirokliszt. Továbbá sütéskor a megszokott lisztekhez adott útifű maghéjjal is növelni lehet a rosttartalmat. Köretként zöldségeket, étkezések közt gyümölcsöt fogyasztva, de alternatív gabonafélékkel – például: cirok, hajdina, köles, quinoa – kiegészítve az étkezéseket a GM étrend mellett is biztosítani lehet a szükséges napi rostbevitelt. A személyre szabott – különösen, ha más betegségekkel (pajzsmirigy, IR) is fennáll – étrendhez érdemes dietetikus segítségét kérni.
Forrás: Budai Allergiaközpont
 |
 |
 |
 |
 |