Egészen a 19. századig az emberek nem reggeliztek. Most miért vagyunk mégis annyira odáig a bőséges napindító ételekért?
A legtöbbünknek jól az eszébe vésték, hogy a reggeli a nap legfontosabb étkezése. Régebben olyan „legendák” keringtek róla, hogy ha a kihagyjuk, a nap hátralevő részében többet eszünk, valamint meghízunk, és nem leszünk képesek koncentrálni az iskolában vagy a munkahelyen. Ezek az állítások mind igaznak bizonyultak, a 21. századi egészségtudatos felnőttek pedig már annyira ráálltak a reggeli témájára, hogy meg sem fordul a fejükben, hogy kihagyják azt.
És milyen jól is teszik! Hogy miért?
Egy 1999-es pszichológiai tanulmány során például kiderült, hogy azok, akik délig nem esznek semmit, sokkal rosszabbul teljesítenek a memóriateszteken és a felméréseken, mint azok, akik bőséges reggelit fogyasztottak – különösen igaz ez a 13 év alatti gyermekekre!
A bőséges reggeli tehát támogatja az agyi működést és a kognitív funkciókat, de a lelki problémákon is segít: egy 2013-as kísérlet során ugyanis az derült ki, hogy akik nem reggeliznek, hajlamosabbak a depresszióra.
Ezek után nem csoda, hogy egyre-másra mindenki az egészséges reggeli után kezdett el érdeklődni, az azonban még mindig nem tisztázták, hogy milyen is a jó és tápláló reggeli.
Egy 2018-as teszt viszont kimutatta, hogy azok az emberek rendelkeznek a legtöbb energiával, akik vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag reggelit fogyasztanak. Ilyen például a tejes zabkása (melynek segítségével – ahogy a felmérés során kiderült – az elfogyasztott szénhidrátok gyorsabban emésztődnek meg), vagy a chia magas görög joghurt teljes kiőrlésű kenyérrel (mely a délutáni nassolási hajlam enyhítésében segédkezik sokat).
A lényeg tehát, hogy okosan reggelizzünk – lehetőleg a felkelésünk utáni 90 percben – és ne fogyasszunk tápérték nélküli ételeket, hiszen egy fehér lisztből, kakaókrémből és cukorból készült péksütemény sem jó választás a szervezetnek.
Fotó: 123RF
 |
 |
 |
 |
 |