„Minél több E-szám van a termékben, annál egészségtelenebb”, „A mesterségesen előállított anyagok veszélyesek” – számtalan ezekhez hasonló városi legenda szól az adalékanyagokról, így nem csoda, hogy gyanakodva nézzük a csomagoláson felsorolt, sokszor komplikáltnak tűnő neveket.
A Coca-Cola kutatásából nemrég kiderült, hogy rengeteg félreértés van az élelmiszerek összetevői kapcsán, az áltudományos hírek pedig a hamis teóriák terjedését erősítik. Itt az ideje, hogy félretegyük a tévhiteket: az Okoscímke.hu most lerántja a leplet az E-számokról.
1. Mindegy az eredet
Csak amiatt, mert mesterséges adalékanyagot is tartalmaz a termék, nem lesz kockázatos a fogyasztása: az azonos szerkezetű anyagok hatása is megegyezik, függetlenül attól, hogy szintetikus vagy természetes eredetűek. Vásárlás során tudatosan tanulmányozzuk a címkén szereplő feliratokat és csak azért, mert a közismert C-vitamin helyett E-300-at látunk a csomagoláson, nem kell azonnal visszatennünk a polcra: a kettő pontosan ugyanaz.
2. Bennünk is vannak
Bár az élelmiszercímkéken felsorolt, sokszor bonyolultan és ijesztően hangzó elnevezések és E-számok a mesterségesség hatását kelthetik, valójában ezeknek egy része természetes módon az emberi szervezetben is jelen van. A tejsav (E-270) például az izmokban megtalálható, a sósav (E-507) a gyomorban fordul elő, a glicerin (E-422) a zsírszövetekben, a propionsav (E-280) pedig az izzadságban is fellelhető.
3. Van határ
Bár valóban igaz, hogy az élelmiszer-adalékanyagok kapcsán van tudományosan megállapított megengedhető napi beviteli érték (ADI), ezt azonban egyáltalán nem könnyű meghaladni, sőt! Jól megfigyelhető ez a leggyakrabban használt ízesítők, az édesítőszerek esetében: például összesen 6 liter, aszpartámmal édesített üdítőitalt kellene naponta meginni ahhoz, hogy túllépjük ezt a beviteli értéket.
Forrás: Noguchi
 |
 |
 |
 |
 |