„Szívbajok ellen, kisasszony szedjen tangót”

Mindig butaságnak, dalszövegírói fordulatnak véltem a sokszor megmosolygott slágerszöveg javaslatát. Álmomban sem gondoltam, hogy mély alapigazságra világít rá. Pedig úgy tűnik, igazán jól teszi, aki szívbaja ellenére is a mozgás mellett tör pálcát, s nem a pihenésre helyezi a hangsúlyt. A testmozgás ugyanis magát az életet jelenti a szívelégtelenséggel élők számára is, legalábbis ezt igazolta az utóbbi évtizedek több nagy nemzetközi vizsgálata is.

Pihenés vagy mozgás

A XIX. század elején, az infarktuson átesetteknek hathétig kellett feküdniük, mert azt tartották, hogy a károsodott szívizomzat csak így tud meggyógyulni. Így a hosszú fekvést követően csak fokozatosan vezették be a mozgást, míg a járás újratanulása után csupán napi öt perc séta volt engedélyezett. Mára azonban jelentősen megváltozott a szakemberek véleménye, mivel az összevont adatok egyértelműen azt igazolták, hogy például infarktus után a betegek szívének állapota és fizikai teljesítőképessége akkor javul a legjobban, ha a szívrohamot követően már egy hét múlva elkezdték a mozgatást és a rehabilitációs program három hónapnál tovább tartott.

Mozgással a szívért

Azt talán mindenki tudja, hogy a testmozgás azért fontos az egészségesek mellett még a betegnek is, mert ezzel erősíthetik a szívizomzatot, segíthetik a fogyást, javíthatják a hangulatot, valamint csökkenthetik a vérnyomást és a koleszterinszintet. Ma már elfogadott tény az is, hogy a mozgás a kardiológiai rehabilitációban is elengedhetetlen, különösen a gyaloglás, a kerékpározás, a kocogás és az úszás. Ugyanakkor az erősítő súlyzós edzések pedig az izomerőt, az izomtömeget és a rugalmasságot növelik. MIndezt egy korábbi brazil vizsgálat is alátámasztotta, melyben a kutatók azt vizsgálták, hogy hogyan tudnak megküzdeni a szívinfarktuson átesett betegek azokkal a vegetatív zavarokkal, amit a vérnyomás-szabályozórendszer elégtelenebb működése okozhat. Kiderült, hogy a vizsgált 28, infarktust átélt betegből azok, akik 6 hónapon át, heti háromszor 60 perces testmozgással edzettek, sokkal jobb eredményeket mutattak a vérnyomás, a pulzus és a vérnyomás- szabályozórendszer működésében, amint azok, akik az ágynyugalmat választották. Ráadásul a hosszabb távon végzett rendszeres mozgás képes volt fenntartani az elért eredményeket.

Ne hagyd magad legyőzni

A közelmúltban egy amerikai szaklapban megjelentetett tanulmányában is azt igazolja a James Blumenthal vezette kutatócsoport is, hogy a szívelégtelenség jelentősen rontja az életminőséget, hiszen az ilyen betegek nemcsak rosszabb egészségi állapotban vannak, de egyharmadukat a depresszió sújtja. A jól szervezett mozgásprogram fizikai és lelki hatásait vizsgáló kutatásban 2300, szívelégtelenség miatt kezelt amerikai és francia beteget osztottak véletlenszerűen két csoportra. Az egyik csoport az addigi optimális gyógyszeres és orvosi kezelésben részesült, míg a másik csoport tagjai rendszeresen mozogtak. Természetesen itt a mozgás nem versenysportot jelentett, hanem heti három alaklommal végzett, 30 perces közös mozgást. A kutatás során az alanyok állapotát három hónap, majd egy év múlva is megvizsgálták, egy depressziót diagnosztizáló kérdőívvel. Az eredmények igazolták a feltevést, miszerint a testmozgás jelentősen csökkentette a depressziós hajlamot. Sőt, különösen azoknál, akik már a kutatás kezdetén mérhetően depressziósak voltak. Emellett azt is tapasztalták, hogy a mozgásprogrammal is kezelt betegek halálozása, illetve ismételt kórházi felvétele 11 százalékkal lett alacsonyabb a szokásos módon kezelt csoport tagjaiéhoz képest.

Csak egyénre szabottan

Ugyanakkor, bár a szívbetegek gyógyulásában is egyre fontosabb lesz a gyógyszeres kezelés mellett a megfelelő életmódba illesztett mozgás, azt mindenképp a beteg fizikai állapotához kell igazítani. Rendezni kell a testsúlyproblémákat, ha vannak, ki kell alakítani az új, megfelelő táplálkozási szokásokat, mindezt természetesen rendszeres orvosi kontroll mellett, hogy megvalósulhasson az a cél, hogy a komoly szívproblémával küzdők, esetleg infarktuson átesett betegek is teljes értékű életet élhessenek.

Fotó: Profimedia – Red Dot