Sokan tapasztalják a rendszeresen futó szabadidő sportolók között, hogy nem fejlődnek, esetleg éppen visszaesik a teljesítményük. Kevesebbet és/vagy lassabban tudnak futni. Fülöp Tibor, a Sportorvosi Központ sportszakmai igazgatója, laborvezetője a jelenség okait vette számba.
Miért nem javul a teljesítmény?
– Azok közül, akik edző nélkül, szabadidejükben futnak, akár hosszú évek óta, sokan fordulnak hozzám azzal a panasszal, hogy stagnál vagy romlik a teljesítményük, holott rendszeresen edzenek. Ugyanakkor kevesen gondolnak bele, hogyha valamit eddig nem jó módszerrel csináltak, attól nem fognak jobb eredményt produkálni, ha ugyanazzal a módszerrel többet próbálkoznak – ismerteti Fülöp Tibor, a Sportorvosi Központ sportszakmai igazgatója, laborvezetője. – Ilyenkor érdemes profi módszerekkel, teljesítménydiagnosztikával felmérni az aktuális teljesítőképességet, illetve az edzésen túl az életmód más elemeit is megvizsgálni.
Mi lehet az oka, hogy a kemény munka nem hoz eredményt?
- Nem megfelelő étrend
A sportolók könnyen beleesnek abba a hibába, hogy rosszul értelmezett fegyelemből egyszerűen nem esznek eleget, ami természetes módon a vezet az energiaraktárak kiürüléséhez és a teljesítmény csökkenéséhez. Különösen nőknél gyakori a táplálkozással is összefüggő vashiányos vérszegénység, ami a futás szempontjából egyenes út a lassuláshoz. Ugyanilyen sarkalatos kérdés a szénhidrát-fogyasztás, hiszen ez az anyag a magas intenzitású sportok üzemanyaga, tehát egyszerűen hiba elhagyni. A krónikus dehidratációt pedig nevezhetjük a teljesítmény egyik legnagyobb ellenségének.
Kevesen veszik komolyan az alváshiány okozta következményeket, holott egyértelmű kapcsolat van a teljesítménycsökkenés és a nem megfelelő mennyiségű és minőségű (!) alvás között. Akinek komoly gondja van az alvásával (alvási légzéskimaradás, álmatlanság, horkolás), mindenképpen keressen fel szomnológust, és a probléma rendezésével a sportteljesítmény is javulhat.
- Kezeletlen stressz
Mind a fizikai, mind a szellemi, lelki stressz befolyásolja a teljesítőképességet. Ezt a faktort mindenképpen figyelembe kell venni az edzésnél, versenyeknél is. Nem biztos, hogy egy munkahelyváltás vagy családi konfliktus közepén kell nekiindulni egy maratoni távnak, ha ez lenne az első az életünkben. A felgyülemlő stressz akadályozza a testet abban is, hogy jól adaptálja az edzésmunka eredményeit. Éppen ezért sportolóknak különösen fontos, hogy megtalálják a hatékony stresszkezelő módszereket.
- Nem végiggondolt edzések
Sok futó – főként a kezdők vagy nem kellőképpen felkészültek – beleesik tipikus hibákba. Az egyik a hosszú távok elhanyagolása. Holott csak ezek képesek fejleszteni az alap állóképességet, és a gyors regenerálódást. Vagyis ezekre lehet építeni a rövidebb távokat és a későbbi gyorsulást. A másik a túl intenzív edzés. Ezeken kívül tipikus hiba még, ha mindig ugyanolyan edzéseket végez valaki. Holott ha nem váltogatjuk a távokon kívül a terepet és a sebességet, nem fogunk fejlődni semmilyen tekintetben. Végül sok kezdő futó úgy véli, elég, ha csak heti egy alkalommal kocog. Nos, ez valóban sokkal több, mint a semmi, de az biztos, hogy fejlődés csak a befektetett munkától várható. Meg kell találni az optimális edzésszámot (ami biztosan több, mint heti egy alkalom, minimálisnak a heti 3-at szoktuk javasolni) és edzésfelépítést, és ha elég kitartóak vagyunk, szinte egyenes az út a teljesítményjavulásához.
Profi segítség a fejlődéshez
Aki komolyan elszánja magát a profi edzésekre vagy szeretne teljesíteni egy nagyobb távot jó idővel, érdemes részt vennie egy teljesítménydiagnosztikai felmérésen.
– A módszer lényege a sportágspecifikus tesztprotokoll, eszközpark, kiértékelés és tanácsadás. Ez a futóknál a gyakorlatban annyit tesz, hogy futószalagon teszteljük őket. A felmérés során arra törekszünk, hogy minél kevesebb tényező hátráltassa a sportolót, feleslegesen ne legyen EKG elvezetésekkel, légzőmaszkkal felszerelve. Amit lehet – például a maximális oxigénfelvételt – külön vizsgálati eljárásban mérjük fel, sőt, több paraméter feltérképezése nyugalmi állapotban történik. Ilyen például a testösszetétel, a vegetatív idegrendszer állapota, vagy akár a légzésfunkciós mutatók – hangsúlyozza Fülöp Tibor. – A kiértékelés és tanácsadás során pedig a legfontosabb cél, hogy a gyakorlatias információk hasznosak legyenek a sportolónak, vagy adott esetben az edzőnek, és valós segítséget nyújtsanak az edzésmunka optimalizálásához.
Forrás: Sportorvosi Központ
 |
 |
 |
 |
 |