szív

Az utóbbi 40 évben jelentősen megnőtt a szív-érrendszeri betegségek száma a modern, iparra épülő társadalmakban, amelynek oka többek közt a munkahelyi pszichoszociális faktorokban keresendő.

A mellkasi fájdalom és szorítás érzése igen ijesztő lehet annak, aki megtapasztalja, különösen, ha fiatalabb vagy középkorú, ám stresszes életet élő személyről van szó.

A pulzus, mint fogalom mindenki számára ismert, az eltérései pedig egyre gyakrabban kerülnek a kardiológusok fókuszába.

Bár leginkább a magas vérnyomásról lehet tudni, hogy kockázatos és kezelendő állapot, az alacsony vérnyomás is okozhat gondokat.

Amikor a szív „munkabírása” hosszabb ideig csökken, akár életveszélyes szituáció is keletkezhet. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta a szívritmuszavarok enyhébb és súlyos, azonnali ellátást igénylő formáira hívta fel a figyelmet.

Idősebbek gyakran természetesnek tekintik, ha be-bedobban, kihagy a szívverésük, vagy mellkasi fájdalmat tapasztalnak.

Az infarktusnak számos rizikófaktora van, amelyeket ismerve és kezelve jelentősen csökkenthető a bekövetkezés esélye. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa a legfontosabb megelőző vizsgálatokról beszélt.

A legtöbb ember túléli az első szívinfarktust, azonban dr. Matusovits Andrea, a Budai Kardioközpont sportorvosa, aneszteziológus, intenzív terapeuta az ezt követő életszakasz legfontosabb alapköveire hívta fel a figyelmet.

Tízből 7-8 embert érinthetnek az erek – a visszerek és a verőerek – betegségei. Mégis sokan nem is gondolnak arra, hogy panaszaikat érbetegség okozza. Márpedig ezek korai felismerése nagyon fontos a súlyos, akár életveszélyes szövődmények megelőzése érdekében. A baj sok esetben már korán, háziorvosi vizsgálattal is kiszűrhető lenne.

A stroke vagy agyvérzés Magyarországon a harmadik leggyakoribb halálok, és az egyik leggyakoribb rokkantságot okozó betegség.

A vérnyomás és a pulzus fogalmai gyakran összekapcsolódnak az emberek fejében, ráadásul mindkettőt szokta is ellenőrizni az orvos. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakembere elmagyarázza a különbséget és eloszlatja a tévhiteket.

Nemrégiben új elméletek láttak napvilágot a hirtelen szívhalálról, és a közelmúltban elhunyt zenész, Mohaman kapcsán is felmerült a hirtelen szívhalál kérdése.

A szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezőit 2 fő csoportra lehet osztani: a megváltoztathatatlan és a megváltoztatható tényezők.

Az emberek többsége nap, mint nap számtalan stresszhelyzetnek van kitéve, amelyek kezeletlenül szinte időzített bombaként fenyegetik az egészséget.

Szorító, szúró vagy bizonytalan fájdalom a mellkasban? Számos betegségre utalhat az ilyen jellegű tünet, amelynek kivizsgálási lehetőségeiről Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa beszélt.

A szívpanaszok a legtöbb esetben alattomosan és szinte tünetmentesen érkeznek az emberek életébe. Az ilyen hirtelen szívbetegségeknek sok esetben jelentkeztek előjelei, csak nem voltak elég feltűnőek, a beteg tudomást sem vett róluk.

Harcot indítanak a kardiológusok a nőkért – törődjenek magukkal!

Aki magas vérnyomásra gyanakszik, nem elégedhet meg az otthoni méréssel, ahogyan a szakszerű kivizsgálás is számos egyéb vizsgálatot tartalmazhat. Dr. Kapocsi Judit PhD, a Budai Kardioközpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája a komplex szemlélet jelentőségére hívta fel a figyelmet.

Még azok is hallottak az EKG vizsgálatról, akiknek nincs ismert szívproblémájuk. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa a vizsgálat jelentőségét, és a nyugalmi, valamint terheléses EKG közti különbséget magyarázta el.

Hazánkban a szív-és  érrendszeri betegségek okozzák a halálozások több, mint felét. Jó tudni, hogy a megelőzés, vagy időben történő beavatkozás életet menthet.

Bár sokáig tünetmentes maradhat a szívritmuszavar, mégis gyanakvásra ad okot, hogy extra bedobbanásokat vagy esetleg kihagyott ütéseket tapasztalunk, szorítást érzünk a mellkasunkban.

Biztosan sokan érezték már, hogy mindjárt elájulnak, ha valami miatt túl sokáig kellett állniuk a napon.

Gyakori tévedés, hogy sokan a magas vérnyomásra csak, mint egy értékre tekintenek, és nem tartják fontosnak a helyzet rendezését.

A magasvérnyomás betegeknek tudniuk kell, hogy kezelésük egy életre szól és a rendszeres kontroll nem csupán formalitás.