Az utóbbi napokban számos helyen olvashattuk, hogy egy nagyszabású vizsgálat során nem találták hatékonynak a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében az omega-3 zsírsavakat. Korábban tehát tévedtek volna a kutatók, amikor pontosan ennek ellenkezőjét állították? Nem, de sokkal valószínűbb, hogy a friss kutatásnak is hihetünk. A látszólagos ellentmondásról a TÉT Platform és két ismert, táplálkozással foglalkozó blogger segít lerántani a leplet.
Eddig néhány kutatás azt sugallta, hogy a metabolikus szindróma más elemeit nélkülöző elhízás akár még az egészséges kategóriába is sorolható, ez az elképzelés azonban megdőlni látszik. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa az összefüggéseket világítja meg.
Jelentős egészségügyi kockázatuk miatt globálisan betiltja az ételekben található mesterséges transz-zsírsavakat a WHO 2023-ig. Természetesen, mindez nem előzmény nélküli, a ’90-es években figyeltek fel rá, hogy a transzzsírok szervezetünk számára káros, ugyanakkor teljesen értéktelen anyagok.
Az akár végzetes kimenetellel járó szívmegállásról leginkább azt gondoljuk, semmilyen előjele nincs. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa azonban olyan amerikai kutatási eredményekre hívta fel a figyelmet, amelyek szerint lehetnek előzetes tünetek.
A szívelégtelenség olyan betegség, amely sajnos egyre súlyosabbá válik – különösen kezelés nélkül. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa szerint azonban megfelelő, gondosan felépített életmóddal és orvosi kezeléssel jelentősen javíthatók az életkilátások.
Bizonyos zöldségek csökkenthetik az érelmeszesedés és ezzel összefüggésben a szív-érrendszeri betegségek kockázatát.
Azoknak az embereknek, akiknek genetikailag magasabb a koleszterinszintje, fiatalon is nagyobb az esélyük a szívbetegségekre, mint a normál értékkel rendelkezőknek. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa az összefüggésekről és a kezelés lehetőségeiről beszélt.
A legújabb kutatási eredmények rossz hírt jelentenek a dohányosoknak: csak a teljes leszokás csökkenti a szív-érrendszeri betegségek rizikóját. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa az összefüggésekre világított rá.
Könnyen lehet, hogy az erektilis diszfunkció lehet a kardiovaszkuláris betegség egyik első jelzése. Az új kutatásról és a megoldási lehetőségekről dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa beszélt.
Friss kutatások szerint a korán érkező menstruáció, a korai menopauza és a vetélés is a szívbetegségek rizikófaktorainak számíthatók.
Amikor valódi téli hideg van és esik a hó, a szívbetegeknek nagyobb elővigyázatosságra van szükségük, mint más évszakokban.
A pikkelysömör betegséghez gyakran társul szív- és érrendszeri betegség, depresszió és metabolikus szindróma.
Egyre többen tisztában vannak vele, hogy a menopauzával megszűnik a nők korábbi relatív védettsége a szív-érrendszeri betegségekkel szemben.
Akár neked van diabéteszed, akár egy barát vagy családtag a cukorbeteg, ez a cikk rávilágít a diabétesz egy kevésbé ismert szövődményére, amely súlyos hatással lehet a cukorbeteg egészségére.
Az utóbbi 40 évben jelentősen megnőtt a szív-érrendszeri betegségek száma a modern, iparra épülő társadalmakban, amelynek oka többek közt a munkahelyi pszichoszociális faktorokban keresendő.
A mellkasi fájdalom és szorítás érzése igen ijesztő lehet annak, aki megtapasztalja, különösen, ha fiatalabb vagy középkorú, ám stresszes életet élő személyről van szó.
A szív-érrendszeri betegségekre való hajlam bizonyos mértékig öröklődik, de sokszor hangoztatott figyelmeztetés, hogy a hajlam még nem maga a szívbetegség, ennek kifejlődését az életmódunk jelentősen befolyásolja
Idősebbek gyakran természetesnek tekintik, ha be-bedobban, kihagy a szívverésük, vagy mellkasi fájdalmat tapasztalnak.
Ha elmúlt 40 és azt veszi észre, hogy korábbi edzésteljesítménye csökken, esetleg a lépcsőzés meríti ki jobban, mint korábban, vagy mellkasi szorítást érez, elképzelhető, hogy szívproblémák állnak a háttérben.
A legtöbb ember túléli az első szívinfarktust, azonban dr. Matusovits Andrea, a Budai Kardioközpont sportorvosa, aneszteziológus, intenzív terapeuta az ezt követő életszakasz legfontosabb alapköveire hívta fel a figyelmet.
A szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezőit 2 fő csoportra lehet osztani: a megváltoztathatatlan és a megváltoztatható tényezők.
Az emberek többsége nap, mint nap számtalan stresszhelyzetnek van kitéve, amelyek kezeletlenül szinte időzített bombaként fenyegetik az egészséget.
A szívpanaszok a legtöbb esetben alattomosan és szinte tünetmentesen érkeznek az emberek életébe. Az ilyen hirtelen szívbetegségeknek sok esetben jelentkeztek előjelei, csak nem voltak elég feltűnőek, a beteg tudomást sem vett róluk.
Harcot indítanak a kardiológusok a nőkért – törődjenek magukkal!