Fogyasztó nevetés

Fogyj és űzd el a stresszt! 

A pozitív érzelmeket vizsgálva érdekes eredményekre  jutottak a kutatók. A nevetést jellemző testi változások a kiadós testmozgáséhoz hasonlóak: emelkedik a pulzusszám, fokozódik a vérkeringés, a törzs kiegyenesedik, hogy minél több levegőhöz jussunk, fokozódnak a rekeszizom és a hasizmok összehúzódásai, a bőr kipirul, erőteljesen izzadni kezdünk. Egy kiadós nevetés után  izmaink elernyednek, felszabadultnak érezzük magunkat. A kacagás pedig mindeközben kiszabadít a lehangoltságból, elűzi a rosszkedvet, megszabadít a stressztől is.

Mosolyogj vagy kacagj?  

Nem keverendő össze a társas helyzetek “heherészése”, az igazi, jóízű nevetéssel. Míg a  nevetgélés például megkönnyíti a társas érintkezést – hiszen egy mosolygós arc sokkal bizalomgerjesztőbb, mint egy szomorú – addig egy jóízű nevetés egész szervezetedre jótékony hatással van. Vizsgálatok kiderítették, hogy a nevető társak jelenléte serkentően hat jókedvünkre. Nem véletlen, hogy vidám társaságban még sodróbb erejű a kacagás. Kutatások szerint a gyermekek többet és spontánabb módon nevetnek, mint a felnőttek. Később – a  szülők intelmeinek  hatására -  a csemeték megtanulják, hogy bizonyos helyzetekben kellemetlen vagy illetlen nevetni.  Ami hasznos, de ezzel együtt azt is meg kellene nekik tanítani, hogy életük során felfedezzék a meglévő jót és felhőtlenül örülni tudjanak neki. Akár egy kiadós kacagással is.

Fejleszd a humorérzéked!

Nem véletlen, hogy aki gyakran tud nevetni humoros vagy akár kellemetlen dolgokon is, illetve jó humorérzéke van, nagyon büszke erre. Általában a  környezet is elismeréssel nyugtázza az illetőnek e remek tulajdonságát. A kutatások szerint a jó humorú emberek magas szintű önismerettel és önbecsüléssel rendelkeznek, érzelmileg kiegyensúlyozottak, vonzóbbak a többiek számára, mint a  kevésbé jó humorérzékkel megáldott társaik. Az “önismerettel definiált humor” az érett személyiségek sajátja – állítják a szakemberek. Aki önmagán is tud nevetni, és észreveszi a látszólag kellemetlen dolgok hátterében rejlő iróniát, az jobb eséllyel birkózik meg az élet kihívásaival, könnyebben oldja meg a mindennapi problémákat.

Gondolkodj pozitívan!

Mert érdekes módon alakítja a gondolkodásunk a hangulatunkat.  Kutatásokból  kiderült az is, hogy lehangoló gondolataink egyfajta “negatív gondolati spirálként”, további borús gondolatokat, rossz  élményeket idéznek fel. Ennek fordítottja is igaz:  jó hangulatban,  derűs gondolatok, kellemes élmények jutnak eszünkbe  s fogékonyabbá válunk a számunkra pozitív ingerek befogadására. A pozitív gondalokodásmód nem valamiféle “rózsaszín szemüveg” viselését jelenti. Bárki megtanulhatja, hogy felfedezze a hétköznapok egyhangúságában rejlő jót.

Tippjeink:

• Gyűjtsd össze, hogy milyen dolgoknak tudsz örülni a mindennapok során!
• Milyen íz/illat/hang/táj okoz örömet?
• Melyek a jó tulajdonságaid? Milyen testi érzés/mozgás/öltözet jelent örömet számodra?
• Milyen szabadidős tevékenység/hobbi az, amit élvezettel szeretsz csinálni?
• Az emberi kapcsolatok – családtagok/párkapcsolat/ rokonok/barátok/munkatársak, stb.- milyen értéket jelentenek számodra?
• A tanulás/munka milyen örömet nyújt számodra?
• Az alkotás/művészetek milyen örömforrást jelentenek?

  Tudtad, hogy világszerte “nevető klubok” alakulnak, a kacagás gyógyító erejének kiaknázására? A tagok  szerint, a nevetés nem csak az egészségüknek tesz jót: fejleszti  a  pozitív gondolkodásukat,  a  társaikkal való kapcsolatépítést. A fogyókúra, lehangoltság, feszültség,  egyhangúság, bezárkózás helyett  teremtsd meg annak feltételeit, hogy a spontán, jóízű nevetés a mindennapjaid része legyen. Ehhez megfelelően összeállított, egészséges étrendre, örömkészséged fejlesztésére, kiegyensúlyozottságra,  kapcsolatok építésére,  a  hibás gondolkodásod átalakítására,  pozitív gondolkodásmódra van szükség.  

  Bővebben a témáról:
  Séra László: A nevetés és humor pszichológiája Akadémiai Kiadó, Bp.1983.
  Vidovszky Gábor: Örömtréning Bp.1993
  http://nevetes.lap.hu/