Az alattomos magas vérnyomás

A magas vérnyomás (orvosi nevén hipertónia) az egyik leggyakoribb betegség a világon. Sajnos mi, magyarok az élen járunk, hazánk felnőtt lakosságának 30 százaléka szenved tőle. A fiataloknál sok esetben a helytelen életmód a baj okozója: az elhízás, a túlzott só- vagy alkoholfogyasztás, a mozgás hiánya, a stressz, a kávé, a dohányzás mind hajlamosító tényezőnek számít. A betegségre való hajlam öröklődhet, de ez nem jelenti azt, hogy kizárólag a genetika befolyásolná a magas vérnyomás kialakulását. Jó, ha tudod, hogy ha a családodban előfordult a betegség, az egészséges életmód kialakítása számodra különösen fontossággal bír, még akkor is, ha nincsenek panaszaid. A magas vérnyomás ugyanis rendkívül alattomos betegség, nem jár fájdalommal, sokan nem is tudják, hogy ettől szenvednek, mert évekig tünetmentesen élnek. A hipertóniás beteg gyakran megjárja a reumatológiát, a szemészetet, a neurológiát, mire kiderül, hogy panaszait valójában a magas vérnyomás okozza. A reggel jelentkező tarkótáji fejfájás, szédülés, hányinger, orrvérzés, a tompa mellkasi nyomás, szapora szívdobogás, az ok nélküli izzadás, a múló látászavar mind magas vérnyomásra utalnak. Ha bármelyik tünet ismerősnek tűnik, mérd meg a vérnyomásod, és ha az érték 140/90 vagy ennél is több, azonnal fordulj orvoshoz.

Mennyi az ideális?

A vérnyomásod egész nap változik, annak megfelelően, hogy éppen milyen tevékenységet végzel. Más este és más reggel: kemény fizikai munkavégzés, sport vagy szexuális tevékenység, feszült érzelmi állapot idején emelkedik, alvás közben csökken. Az egészséges emberek emelkedett vagy csökkent vérnyomásértéke néhány perc alatt visszaáll az eredeti értékre. De mi az ideális érték? Az otthon mért optimális vérnyomás általában 115/75, orvosnál 120/80, a „fehér köpeny hipertónia” miatt. A 130/85 érték emelkedett vérnyomásnak számít. Magas vérnyomásról akkor beszélünk, ha nyugalmi állapot vagy öt perc pihenés után a mérés eredménye 140/90 Hgmm, vagy annál is magasabb.

Tünetmentesen is veszélyes
A tartósan magas vérnyomás rendkívül veszélyes, és ha tünetmentes, akkor még nagyobb kockázattal jár, hiszen ekkor abban a hitben él az ember, hogy semmi baja. Mire felfedezik, a betegség már a legtöbb esetben szövődményeket idéz elő és károsítja a szerveket. Az állandósult magas vérnyomás tíz-tizenöt év alatt észrevétlenül súlyos érelmeszesedést okoz az életfontosságú szervek – az agy, a szívizomzat, a vese és a szem – ütőereiben. Amikor ezeknek az elváltozásoknak a tünetei megjelennek, már sokkal kisebb esély van a gyógyulásra, mint a kezdet kezdetén.

A magas vérnyomás lehetséges szövődményei

• Agyér-elmeszesedés: Az agy kis erei fokozatosan beszűkülnek, csökken az agyszövetek vérellátása, egyes agyterületek nem jutnak elég oxigénhez, tápanyaghoz, ami apró elhalásokat okozhat az agy állományában. Kezdetben nem jár súlyos tünetekkel: a beteg kissé feledékenyebb lesz, majd egyre súlyosabb emlékezetkiesés, a szellemi képességek hanyatlása, a koncentrációképesség csökkenése lép fel.
• Agyi infarktus, stroke: A betegség során egy nagyobb ütőeret vérrög zár el. Az a terület, amely így kiesik a vérellátásból, elhal. Leggyakoribb tünetek: végtag-ügyetlenség, -gyengeség vagy -bénulás, a száj félrehúzódása, beszédzavar.
• Agyvérzés: A magas vérnyomás miatt az agy egyik nagyobb ere megreped, a vér elönt egy agyterületet, így az működésképtelenné válik. Erős, hirtelen kialakuló fejfájás, hányinger, hányás, eszméletvesztés, féloldali végtag- és arcizombénulás a leggyakoribb tünetek.
• Szívelégtelenség: Ha a szív kisebb ütőerei elmeszesednek, az erek beszűkülnek, a szívizomrostok megvastagodnak, a szív vérellátása romlik. A tartós oxigénhiány miatt a rostok elsorvadnak, a szív összehúzóereje csökken, és kialakulnak a szívelégtelenség tünetei: az ajkak, körmök szederjessé válnak, kínzó nehézlégzés, lábdagadás lép fel, az éjszakai vizeletmennyiség fokozódik.
• Angina pectoris: A szív koszorúereinek elmeszesedése következtében az erek beszűkülnek, a szív oxigénellátása csökken, és ezt időről-időre visszatérő szorító mellkasi fájdalom kíséri.
• Szívinfarktus: Egy nagyobb koszorúér hirtelen elzáródása idézi elő. Az angina pectorishoz hasonló jellegű, de ijesztő mértékű tünetekkel jár: mellkasi fájdalom, halálfélelem, vérnyomásesés, nehézlégzés, verejtékezés.
• Veseelégtelenség: A vesében a magas vérnyomás következtében károsodhatnak a vese erecskéi és a vese állománya. Csökken a kiválasztás és a méregtelenítés hatékonysága.
• Szemproblémák: A hirtelen fellépő magas vérnyomás hatására megrepedhetnek a szemfenék erei, ami látászavart okoz. Tartósan magas vérnyomás a szemben is érelmeszesedést és vérellátási zavarokat, és ezzel helyi sejtpusztulást idéz elő. Súlyos szövődmény a recehártya ereinek trombózisa, amely hirtelen vaksággal jár.

Íme az érbarát életmód 9 pontja

1. Szabadulj meg a súlyfeleslegtől!
2. Csökkentsd a só-, a zsír- és a kalóriabevitelt!
3. Mozogj rendszeresen, és fokozatosan szoktasd magad a sporthoz.
4. Dohányzás, alkohol, éjszakai mulatozás, kávé kerüljön tiltólistára!
4. Tarts léböjtkúrát, de csakis orvosi felügyelet mellett. Otthon inkább az 5-7 napos zöldség-gyümölcskúrát próbáld ki.
5. A kálium és a magnézium fokozza az erek rugalmasságát, fogyassz minél több zöld leveles zöldséget. Hasonlóan jó hatású a halolajban található omega-3 zsírsav és a ligetszépeolaj is.
6. Ne feledkezz meg a testi-lelki lazításról sem, az elfojtott problémák legalább olyan veszélyesek, mint a dühkitörések, ilyenkor valóban az egekig szalad a vérnyomás.
7. Kitűnő értorna a rendszeres hideg-meleg váltott zuhany, mérsékelten vagy közepesen magas vérnyomás esetén pedig hetente egyszer célszerű szaunázni vagy gőzfürdőzni.
8. Kerüld a vörös húsok, belsőségek, szalámiféleségek, vajkrémek, szalonna, tejszín, édességek fogyasztását.
9. Hívd segítségül a természetet, hogy egészséges szinten tarthasd a vérnyomásodat, és megelőzd a betegség kialakulását.

Arról, hogy hogyan lazíts és előzd meg a magas vérnyomást, illetve hogy milyen természetes módszerek segíthetnek ebben, a Wellness magazin októberi számában olvashatsz.