Segítség! Pánikbeteg vagyok! – kineziológus szemmel

Pánikbeteg vagyok?

A pánik gyakran a legváratlanabb helyzetekben tör az emberre. Például ülsz a moziban, mélázva ropogtatod a kukoricát és egyszer csak úgy érzed, hogy a szíved annyira dobog, hogy szinte ki akar ugrani a helyéről. Elönt a víz, hányingered lesz és csak egy dolog lebeg a szemed előtt: ki innen. Esetleg arra gondolsz, hogy infarktusod lesz és már érzed is a szorító érzést a mellkasodban. Máskor állsz a tömött buszon, egyszer csak úgy érzed, menten elájulsz. A lábaid remegni kezdenek, a hátadon csorog a víz, szédülsz, és azon imádkozol, hogy legalább a következő megállóid kibírd, és szinte lemenekülsz a buszról. Ezek a tünetek viszonylag hamar elmúlnak, főleg, ha „biztonságos” helyre kerülsz, de már előre félsz és rettegsz a következő rohamtól. Majd elmész az orvoshoz, aki gyorsan felír valamilyen nyugtatót vagy feszültségoldót. Talán valamennyire enyhít a tüneteiden – persze az összes mellékhatásokkal együtt -, de az is lehet, hogy nem oldja meg a problémáidat.

A spontán pánik és a szorongásos pánik

Pánikrohamról akkor beszélünk, ha az alábbi tünetekből legalább négy jelentkezik: szapora szívverés, izzadás, remegés vagy reszketés, fulladás vagy légszomj, fuldoklás (gombóc a torokban), mellkasi fájdalom, hányinger vagy hasi tünetek, szédülés, bizonytalanság, ájulás, halálfélelem, zsibbadás, hideg vagy meleg hullámok. A pániknak két fajtája van: a spontán pánik és a szorongásos pánik.
A spontán pánik:
Először hirtelen légzéselakadás, pillanatnyi fulladásérzés, hirtelen „nem kapok levegőt” érzés, majd gyors zihálás alakul ki. Fontos, hogy a félelem csak a tünetek észlelése után jelenik meg, ha egyáltalán megjelenik. Spontán pánik azért alakulhat ki, mert az agyban lévő receptorok – amelyek az oxigén – széndioxid arányt figyelik – elállítódnak. Túl érzékenyek az oxigénhiányra és ezért idéznek elő olyan fizikai állapotot, amiben az ember a szapora légzéssel jut gyorsan friss oxigénhez. Ez az érzékenység genetikai úton is öröklődhet. De megfigyelték, hogy a gyerekkori traumák, az elválástól való félelem (egyik szülő korai elvesztése, szülők válása), vagy valamilyen régi fulladásos élmény is közre játszhat a kialakulásban.
A szorongásos pánik:
Ezzel szemben a szorongásos pánikrohamnál előbb az aggodalom és a félelem üti fel a fejét. Esetleg olyan tünetet észlelsz, ami szerinted a roham előjele, vagy mert a testi tünetet életveszélyes állapotnak értelmezed – például ha rögtön infarktusra, vagy agyvérzésre gyanakodsz. De az is kiválthat pánikreakciót, ha tudod, hogy zárt helyen gyakran alakul ki rohamod. Itt tehát a félelem és a tünetek értelmezése a roham kiváltója és ezek következménye a szapora légzés. Szorongásos pánikra főleg azok az emberek hajlamosak, akik fogékonyak arra, hogy minden testi észleletet veszélyesnek értelmeznek. Gyakori az ilyen embereknél, hogy a családban vagy a környezetében előfordult szívinfarktus, vagy agyvérzés. Ilyenkor az ezektől való félelem gyakran vált ki pánikreakciót. Sok oka lehet annak, hogy miért szorong valaki: vagy mindig is szorongó voltál, vagy életednek éppen egy zűrös korszakát éled, vagy a jövő tűnik fenyegetőnek számodra.

Megoldások a pánikroham kezelésére

Elsőre mindenki azt szeretné, ha a tünetei minél előbb megszűnjenek. Ennek egyik útja a gyógyszeres kezelés sok mellékhatásával együtt. A másik módszer a fóbiás elkerülő viselkedés. Ilyenkor kerülni kezdesz minden olyan helyzetet, amely szorongást vált ki belőled. Sajnos így egyre jobban beszűkül az élettered. Aztán azt veszed észre, hogy már a szorongást kiváltó helyzetekhez hasonló helyzetek is potenciálisan veszélyessé válnak. Például ha eddig csak a metrón féltél, ez később kiterjedhet az egész tömegközlekedésre. Minél több dolog és helyzet kelt benned szorongást, annál nehezebb lesz ezeket elkerülni. A másodfokú megoldás ilyenkor a tünetek elfogadása vagy fokozása. Mit is jelent ez? Ha a szíved legmélyén el tudod fogadni, hogy időnként hevesebben ver a szíved és ezen nem kezdesz el szorongani, akkor megszakítod az öngerjesztő folyamatot. Hosszú távon eljutsz majd oda, hogy annyira nem érdekel már, ha időnként gyorsan ver a szíved, hogy már fel sem fogsz figyelni rá. Ha tudomásul veszed, hogy türelmetlen helyzetekben, például dugóban gyorsabban veszed a levegőt s akár még mellkasi szorító érzésed is támad, egyszerűen megteszed a szükséges ellenlépést. Ilyen például a türelmetlenség gondolati manőverekkel történő csökkentése: tudatos, lassú légzés, vagy elképzeled magadat egy tengerpartra, stb. Ha valamit utálunk és félünk tőle, legjobb elfogadni és megszeretni.

Mit tehetsz még pánikroham ellen?

Fontos tudni, hogy a pánik sokszor nagyobb személyiség- és életproblémák tünete csupán. A pánikkal való megküzdéshez igenis szükséged van akaraterőre és némi hitre. Legalább annyira, hogy erőt tudj venni magadon és képes legyél a gyakorlatokat végrehajtani.

• Először is ne küzdj a pánik ellen. Ha ellenálsz a pániknak  vagy a küzdesz a kezdődő tünetek ellen csak tovább ront a helyzeten.
• Fontos elkerülnöd azt, hogy a pánik első tüneteire feszültté válj, és fogcsikorgatva le akard küzdeni. Mondd azt: „Rendben, itt van megint. Megengedhetem a testemnek, hogy ismét átélje és kezelje ezeket a tüneteket. Megtette ezt már máskor is.”
• Fogadd el, amit a tested tesz, fokozott izgalmi állapot nélkül. Hagyd, hogy elmúljon. A pánikot a testedet hirtelen elárasztó adrenalin okozza, amely izgalmi reakciók nélkül 3-5 perc alatt lebomlik és felszívódik. A legtöbb esetben a pánik felfokozódik és lecsendesül.
• Kezdj el pániknaplót vezetni. Jegyezd fel a szorongásaidat, rohamaidat. Tekintsd életed legrosszabb rohamát 100 %-nak és mindig ehhez képest becsüld meg, milyen erős az aktuális szorongás. Jegyezd fel, milyen aktuális hatásoknak tulajdonítod a roham kialakulását. Így jobban rálátsz a saját állapotodra.
• Tapasztalataid alapján tudatosíthatod magadban, hogy még senki nem kapott infarktust, senki nem fulladt meg és még senki nem őrült meg pánikszorongástól.
• Csökkentsd az életedben a feszültséget. Kezdj el sportolni, egészségesen élni. Tanuld meg a helyes légzést és tanulj meg relaxálni.
• Rendezd a kapcsolataidat, rakj rendet magadban és magad körül.

Ha még többet szeretnél olvasni a témáról,
lapozd fel Szendi Gábor Pánik c. könyvét, amely meg-
próbálja eloszlatni azokat a hiedelmeket és hamis mí-
toszokat, amelyeket a pszichiátria, a gyógyszeripaar, és a
média évtizedek alaptt épített fel a pánik körül.
Jaffa Kiadó, 2940-, Ft

Szociális fóbiások a pánikroham fogságában
A szociális fóbiások gyakran szenvednek pánikrohamoktól. Az ő fő problémájuk, hogy például nyilvános szerepléskor remegni fog a kezük vagy a hangjuk, elvörösödnek, nem jut eszükbe semmi. Ilyenkor az a paradox javaslat, hogy kezdd azzal az előadást: annyira izgulsz, hogy biztosan el fog menni a hangod és még a kezed is remegni fog. És innentől kezdve már nyugodtan remeghet a hangod. Minél inkább el akarsz titkolni egy testi tünetet, annál valószínűbb, hogy a tünet felerősödik. Az viszont már kevésbé valószínű, hogy ezt bárki is észrevenné, vagy nehezményezné.

Képek forrása: Profimédia