Egy németországi tanulmány szerint az állóképességi mozgásformák megvédik sejtjeinket az öregedéstől. A sejtekben lévő ún. telomerek a kromoszómát alkotó DNS-szál két végén találhatók. A telomereknek egyrészről az a szerepük, hogy megakadályozzák a kromoszómavégek összetapadását, másrészről sejtosztódáskor védik a DNS-t a folyamatos rövidülés káros hatásaitól. A sejtek minden egyes osztódása során a kromoszómák DNS-láncának vége (telomer) bizonyos mértékig megrövidül, s ez […]
Egy németországi tanulmány szerint az állóképességi mozgásformák megvédik sejtjeinket az öregedéstől. A sejtekben lévő ún. telomerek a kromoszómát alkotó DNS-szál két végén találhatók. A telomereknek egyrészről az a szerepük, hogy megakadályozzák a kromoszómavégek összetapadását, másrészről sejtosztódáskor védik a DNS-t a folyamatos rövidülés káros hatásaitól. A sejtek minden egyes osztódása során a kromoszómák DNS-láncának vége (telomer) bizonyos mértékig megrövidül, s ez a folyamat mindaddig tart, amíg a programozott sejthalál be nem következik.
A telomeráz enzim a sejtosztódást követően újra és újra kiegészíti a „megrövidült” telomer szakaszt, ezáltal megakadályozza a sejtek elöregedését.
Német kutatók száznál több élsportóló telomerét vetették össze olyan emberekével, akik nem sportolnak, és megállapították, hogy aktív sportolóknál a DNS-szál végén található telomer szakaszok rövidülése csökken, így a sejtek öregedése is lelassul.
„Ez egy rendkívül értékes tanulmány, amely fehéren – feketén bebizonyította, hogy tartós mozgással pozitív irányban tudjuk befolyásolni a sejtek öregedési folyamatait” – mondta a tanulmány vezetője, Christian Werner.
 |
 |
 |
 |
 |