Sírd magad egészségesre!

A sírás előtti állapot „tünetei” mindenki számára ismerősek: a torkunkban fojtogató érzés, a szánk legörbül, a szemeink megtelnek könnyel – ilyenkor már sejtjük, hogy érzelmeinket nem tudjuk tovább fegyelmezni, és pillanatokon belül sírva fakadunk. Ezt követően telezokogunk néhány papírzsebkendőt, és amint alábbhagy a hüppögésünk, egy kicsit minden könnyebbnek tűnik. Látszólag csak annyi történt, hogy sírtunk egyet, ám a testünkben ilyenkor számos jótékony folyamat zajlik: a sírás hatására csökken a vérnyomásunk és a pulzusunk, megváltoznak az agyhullámaink, valamint nemi hormonjainkból és a boldogsághormonként ismert endorfinból is több termelődik. A könny olyan ingerületátvivő és baktériumölő anyagokat is tartalmaz, amelyek oldják a szorongásunkat. Persze az is sokat számít, hogy milyen körülmények között fakadunk könnyekre. Ha valaki más vállán sírhatjuk ki magunkat, nagyobb eséllyel javul a hangulatunk, mintha magányosan pityeregnénk. Ilyenkor a másik embertől kapott érzelmi támogatás is hozzájárul a jobb közérzethez, mivel a sírásra legtöbbször vigasztalás és együttérzés a válasz. De nemcsak negatív érzelmek válthatnak ki sírást, örömünkben és meghatottságunkban is sírva fakadhatunk. A sírás funkciója ebben az esetben is az érzelmi feszültségoldás.

Ne fojtsd vissza!

„Bőgőmasina, nem lesz katona”, „Síró-pityogó iskolába nem való” – biztosan neked is ismerősek ezek a gyerekkori „bölcsességek”, melyekből egyértelműen kiderül, hogy a mi kultúrákban a sírásra még mindig elsősorban a gyengeség jeleként, nem pedig természetes érzelmi reakcióként tekintenek. Mivel a világ azt várja tőlünk, hogy sikeresek, magabiztosak és érzelmileg stabilak legyünk, sokan nem engednek szabad utat a könnyeiknek. Pedig a fegyelmezettség nem azonos az érzelmek teljes elfojtásával! Ha a feltörni készülő zokogásnak rendszeresen gátat szabunk, megfosztjuk magunkat attól a megkönnyebbüléstől, amit az érzelmi feszültségek oldódása jelent. Hosszútávon pedig még nagyobb gondot okozhatunk magunknak, mert az érzelmeink rendszeres elpalástolásával és a sírás gyakori elfojtásával belső feszültségünk egyre nagyobb lesz, ami előbb-utóbb testi és lelki problémákhoz vezethet. A sírást nem véletlenül „találta ki” a természet! Mivel egyszerre tisztítja és gyógyítja a lelket, oldja a stresszt, javítja a közérzetet, nem arra való, hogy elfojtsuk!

Tesztelt pityergők

Dr. Szabó Pál pszichiáter évek óta kutatja a sírás titkait, eredményei azt bizonyítják, hogy a síráshoz való viszonyulásunk a neveltetésünktől, valamint a családi szokásoktól és a társadalmi státuszunktól egyaránt függ.  
„Mivel a sírás egy rendkívül összetett érzelmi és biológiai folyamat, mindig is foglalkoztatták a kutatókat a férfiak és nők eltérő sírási szokásai – kezdi a szakértő. – Hatszáz középkorú férfi sírás-tesztjéből az derült ki, hogy a középosztálybeli férfiak sírnak a legtöbbet. Ebben a csoportban ugyanis a sírással kapcsolatos attitűdök megengedőbbek. A gazdagabb férfiak sem nyelik le könnyeiket, de jobb anyagi helyzetük miatt nekik nincs elegendő indítékuk arra, hogy sírva fakadjanak. A legszegényebb férfiak pedig azért sírnak ritkán, mert bár sok bajuk van, leginkább őket nevelték abban a szemléletben, hogy a sírás a gyengeség és a férfiatlanság jele. A vizsgálatok azt is megmutatták, hogy a nők háromszor-négyszer gyakrabban törnek ki könnyekben, mint a férfiak. Ám ebben nemcsak a neveltetés, hanem a nemi hormonok is szerepet játszanak. A menstruációs ciklus különböző fázisaiban ugyanis eltérő a nők érzelmi érzékenysége. A sírás a havi vérzés napjaiban és az ovuláció körül gyakoribb, a ciklus második felében ritkább. A hormonok ingadozása miatt a kismamák is nagyobb eséllyel pityerednek el, és azoknak a hölgyeknek is hamarabb görbül sírásra a szájuk, akik fogamzásgátló tablettát szednek.”

A témáról bővebben a novemberi Wellness magazinban olvashatsz!