Globális szinten világosak a célok: csökkenteni az üvegházhatásban szerepet játszó hat gázféleség, főleg a szén-dioxid kibocsátását, és ezáltal megfékezni, hogy a Föld hőmérséklete tovább emelkedjen. Az ENSZ klímaszakértő csoportja szerint ugyanis 2100-ra akár 6,4 fokkal nőhet a Földön az átlaghőmérséklet. A gleccserek nem hazudnak Dr. Juhász Árpád valódi szívügye a klímaváltozás, ezért is vállalta el […]
Globális szinten világosak a célok: csökkenteni az üvegházhatásban szerepet játszó hat gázféleség, főleg a szén-dioxid kibocsátását, és ezáltal megfékezni, hogy a Föld hőmérséklete tovább emelkedjen. Az ENSZ klímaszakértő csoportja szerint ugyanis 2100-ra akár 6,4 fokkal nőhet a Földön az átlaghőmérséklet.
A gleccserek nem hazudnak
Dr. Juhász Árpád valódi szívügye a klímaváltozás, ezért is vállalta el az ENSZ környezetvédelmi programjában a klímanagyköveti tisztet. Ezenkívül az UNESCO „Az ember és bioszféra”, valamint a hároméves „A Föld éve” program bizottságában is azon dolgozik, hogy megtegyük, ami rajtunk múlik.
– Az elsődleges kérdés, hogy van-e klímaváltozás, ezt ugyanis sokan vitatják. Geológusként az én válaszom az, hogy van, mégpedig drasztikus. Tény, hogy az 1800-as évek utolsó harmada óta rendkívül erős felmelegedés kezdődött el világszerte. Ennek egyik senki által nem vitatható bizonyítéka, hogy a gleccserek mindenhol összezsugorodtak. Októberben voltam az ausztriai Pasterze-gleccseren, ahol először 1963-ban jártam. Előtte épült ott egy gleccservonat, amelyet úgy terveztek meg, hogy az alsó állomásánál éppen a jégre lépett az ember. Most ugyanonnan több mint 45 percet kellett gyalogolni, hogy a gleccser végét elérjük. Ez elképesztő pusztulás. Egy másik kézzelfogható példa, hogy a Duna-parton két-három éve megjelentek olyan kagylók, amelyek a Fekete-tengerből a meleggel együtt felvándoroltak. Aki ezek után tagadja a globális fölmelegedést, az nem lát tisztán.
Nincs új a nap alatt
Hogy a felmelegedés csak spontán természeti folyamat-e, vagy köze van hozzá az emberi tevékenységnek – erre nincs egyértelmű válasz. Az üvegházhatásnak nem csak káros következményei vannak, hiszen ez tette lehetővé, hogy a Földön megjelenhessen a ma ismert élet: a légköri üvegházgázokról visszaverődő hő nélkül bolygónkon ma 30 fokkal hidegebb lenne. Az sem véletlen, hogy a globális felmelegedést sokkal inkább klímaváltozásnak nevezik tudományos körökben, mert az éghajlati eltérések nem feltétlenül csak forróság formájában jelentkeznek. Ráadásul már a középkorban is létezett egy közel 500 éves melegebb korszak, amely lehetővé tette például, hogy a vikingek letelepedjenek Grönlandon, és eljussanak Amerikába. A meleg periódust aztán rövidebb átmenet után egy úgynevezett kis jégkorszak, vagyis lehűlés követte, amelynek jellegzetes példája, hogy 1780 kemény telén még New York kikötője is befagyott. Ezeket a jelenségeket magyarázhatja Milutin Milankovics szerb matematikus elmélete, aki egyenesen a Föld keringési pályájának változását teszi felelőssé a hőmérséklet-ingadozásért, vagyis szerinte amikor közelebb kerülünk
a Naphoz, felmelegedést tapasztalunk, majd ismét távolodva lehűlést.
Tanácsok a Klíma Klubtól:
1. Ha 1 fokkal lejjebb veszed a fűtést, 5-6 százalékkal csökkentheted a számládat!
2. Ne égesd a villanyt, ha nincs rá szükséged!
3. Kapcsold ki az elektromos készülékeket, mert azok készenléti állapotban is energiát fogyasztanak.
4. Ha lehet, vásárláskor ne kérj pluszcsomagolást, vigyél saját szatyrot!
5. Válassz friss, helyi termékeket, hiszen azok kevésbé szennyezik a légkört a hosszú szállítással.
6. Mondd le a kéretlen reklámújságokat, ha ezek nem lennének, évente mintegy 100 millió fát lehetne megmenteni.
7. Gyűjtsd szelektíven a szemetet!
8. Használj kevesebb vizet – fogmosásnál, zuhanyozásnál, mosogatásnál.
9. Ne dőlj be a reklámoknak, csak azt vedd meg, amire tényleg szükséged van!
 |
 |
 |
 |
 |