Az egyik orvosi szaklapban megjelent másik tanulmány szerzői pedig egy a nyolchoz számítják annak esélyét, hogy elkapjuk a H1N1-et, ha otthonunkban valaki megfertőződött. Az utóbbi tanulmányt a londoni Imperial College kutatói készítették az amerikai járványügyi központtal (CDC) közösen. A fertőzési mintázatot 216 betegnél és mintegy 600 hozzátartozójuknál elemezték. A családtagoknak csak mintegy 13 százaléka kapta […]
Az egyik orvosi szaklapban megjelent másik tanulmány szerzői pedig egy a nyolchoz számítják annak esélyét, hogy elkapjuk a H1N1-et, ha otthonunkban valaki megfertőződött.
Az utóbbi tanulmányt a londoni Imperial College kutatói készítették az amerikai járványügyi központtal (CDC) közösen. A fertőzési mintázatot 216 betegnél és mintegy 600 hozzátartozójuknál elemezték. A családtagoknak csak mintegy 13 százaléka kapta el a H1N1-vírust.
A járványügyi szakemberek szerint ez a terjedési arány kisebb, mint a korábbi világjárványoké volt. 1957-ben és 1968-ban 14 és 20 százalék között volt a családtagoknak való továbbadás esélye. Kevesebbet tudnak a szakértők az 1918-as ilyen jellegű adatokról, a szokásos, szezonális influenza esetében pedig a különböző tanulmányok széles sávban, 5-től 40 százalék közé helyezik el a háztartásokon belüli fertőzési arányt.
A francia tanulmányban, amely a PLoS című orvosi szakportálon jelent meg, 1000 terhes nő vérmintáit elemezték. Ezek 10 százalékában bukkantak a H1N1-vírus elleni antitestek nyomaira. Az adatok extrapolálásával arra jutottak a kutatók, hogy Franciaországban mintegy 1,7 millió 20 és 39 év közötti ember fertőződhetett meg. Ez a szám ötszöröse annak, ahányan influenzás tünetekkel orvoshoz fordultak a kérdéses időszakban, szeptembertől november végéig.
Forrás: MTI
 |
 |
 |
 |
 |