A bőrödre megy Tegyél egy próbát! Miután átküzdötted magad a városon, a napi dugón gyalog, tömegközlekedve, biciklin, autóval vagy motorral, tegyél az arcodra egy lemosótejjel átitatott vattakorongot. De most ne a sminket mosd le magadról, hanem figyeld meg a szmog nyomait. Milyen lesz a vattapamacs? Ugye nem marad hófehér? Fekete lett, mint a szurok? Vagy […]
A bőrödre megy
Tegyél egy próbát! Miután átküzdötted magad a városon, a napi dugón gyalog, tömegközlekedve, biciklin, autóval vagy motorral, tegyél az arcodra egy lemosótejjel átitatott vattakorongot. De most ne a sminket mosd le magadról, hanem figyeld meg a szmog nyomait. Milyen lesz a vattapamacs? Ugye nem marad hófehér? Fekete lett, mint a szurok? Vagy „csak” hamuszürke, mint a porrongy? Ez azt jelenti, hogy téged is érint a környezetszennyezés. Testközelből. A legalattomosabbak azok az apró részecskék, más néven szálló vagy finom porok, melyek a kipufogógáz, a szemétégetők, a fűtés és az egyéb ipari létesítmények révén kerülnek a környezetbe. De mik is pontosan ezek a szilárd részecskék? És miért ilyen veszélyesek az egészségre? Az úgynevezett finom porok heterogén anyagok egyvelegéből állnak. Behatolnak az orr és a száj nyálkahártyájába, melyek persze megpróbálják kivédeni a támadást. Az ultrafinom méretű részecskék azonban bejutnak a tüdőbe, sőt, gyulladást okozva megtámadják a keringést is, elzárhatják az artériákat, érszűkületet, sőt akár szívinfarktust is okozhatnak. – A nyálkahártyán megtelepedve a részecskék irritálják a légutakat, és ez orrüreggyulladáshoz, légcső- és garatgyulladáshoz, hörgőgyulladáshoz vezethet – mondja dr. Márk Zsuzsanna tüdőgyógyász, osztályvezető főorvos. – Két évvel ezelőtti vizsgálatunkban egyértelműen kimutattuk, hogy a téli szmogos időszakban jelentősen romlik az asztmában és az úgynevezett COPD-ben (krónikus obstruktív tüdőbetegség) szenvedő betegek állapota. A szén-dioxid, a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok és a szálló por gyulladásos reakciót váltanak ki a légutakban, és ez kritikus állapotot okozhat az egyébként is súlyos állapotban levő betegeknél. Nyáron pedig az allergiás tünetek hátterében állhat a szmog hatása. Az allergén pollenek ugyanis rátapadnak a nehezebb szálló porokra, és így mélyebbre jutnak a légútban, mint egyébként. Asztmás tüneteket válthatnak ki, vagy fokozzák a meglévő panaszokat. Bár vannak biztató kísérletek, valójában nincsen semmilyen csodaszer a szmog káros hatásai ellen. Nem tudok mást mondani: csökkenteni kell a levegőbe jutó káros anyagok mennyiségét. Ez a legbiztosabb terápia.
Riadó?
Budapesten a szálló por koncentrációja évente több mint száz alkalommal haladja meg ezt a határértéket, mégsem hoznak hatékony intézkedéseket a szennyezés csökkentésére – mondja Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport munkatársa. Ha a légszennyezés túllépi a megengedett mértéket, akkor szmogriadót kell kihirdetni. A helyi hatóságnak fel kell hívnia a lakosság figyelmét a fokozott károsanyag-koncentrációra és arra, hogy aki csak teheti, jobban jár, ha nem lép az utcára. Eközben előre kidolgozott terv alapján csökkenteni kell a levegőben lévő szennyezőanyagok mennyiségét. Rövid távú megoldást jelenthet a gépkocsihasználat átmeneti korlátozása, például úgy, hogy páros napokon csak a páros, páratlanokon a páratlan rendszámú autók közlekedhetnek. A jelenleg érvényben lévő szabályok szerint szmogriadó esetén a rendszámellenőrzést várhatóan a rendőrség és a közterület-felügyelet végzi majd, és közlekedési szabálysértésnek számít, ha valaki nem veszi figyelembe a tiltást. – A szmog jelentős, érezhető és hosszú távú csökkentése azonban átfogóbb intézkedéseket tesz szükségessé – figyelmeztet a szakértő. – Ezek közül jó néhányat szerencsére hazánkban is egyre többször alkalmaznak, más részük pedig nyugat-európai városokban bizonyította hatékonyságát. Ilyen például:
- a városi útdíj bevezetése
- a buszsávok kialakítása
- a tömegközlekedés hatékony és átgondolt fejlesztése
- a parkolás szigorítása
- zöld zónák kialakítása (a kijelölt területekre csak a megfelelően alacsony kibocsátású autók hajthatnak be)
- a tehergépjárművek behajtási díja és kilométer alapú útdíja
- a zöldfelületek növelése
- a buszok átlagéletkorának csökkentése (Budapesten a buszok átlagéletkora 16 év, Pozsonyban 10, Prágában 5);
- a nagyipari létesítmények városon kívülre helyezése.
$beszur$
$beszur2$
 |
 |
 |
 |
 |