12 fontos kérdés a napvédelemről

A témában felmerülő kérdésekre dr. Boros-Gyevi Márta, a bőrgyógyász-kozmetológus válaszol.

1. Mi az UVA és UVB sugárzás közti különbség?

A napfény mintegy 50 százaléka látható fényből, 45 százaléka infravörös sugárzásból, ás 5 százaléka ultraviola (UV) sugárzásból áll. Ez utóbbi szintén három részre osztható: UVA-ra, UVB-re és UVC-re. Az alacsony hullámhosszú UVC-sugarak legnagyobb részét kiszűri a földfelszínt körülvevő ózonréteg. Az UVA-sugarak hullámhossza a legnagyobb, e sugárzás hatol a legmélyebbre a bőrben – mondja bőrgyógyász szakértőnk. Az UVA-sugaraktól nem égünk le, de hosszú távon ez felelős a bőr öregedéséért és bizonyítottan szerepet játszik a legrosszabb indulatú bőrdaganat, a melanoma kialakulásában is. A bőr barnaságáról és a leégésről is az UVB-sugarak gondoskodnak, amelyek szintén hozzájárulnak a bőrrák kifejlődéséhez. Minél nagyobb tengerszint feletti magasságban nyaralunk, annál erősebb UVB-sugárzásnak vagyunk kitéve.

2. Mit jelentenek a napozószereken olvasható SPF vagy UVA-faktor kifejezések?

Az SPF a Sun Protection Factor rövidítése, vagyis a fényvédőfaktorra utal. Az UVA-faktor az UVA-sugárzás elleni védelem erősségét jelenti. A fényvédőfaktor melletti szám arra utal, hogy hányszorosan több időt tölthetünk a napon leégés nélkül a naptej használatával. Ha például fényvédő krém nélkül 3 perc alatt leégünk, akkor egy 30 faktoros fényvédő krémmel ez az idő 30×3 percre, azaz kb. 90 percre tolódik ki.

3. Kinek milyen faktorszám ajánlott?

Az 1. bőrtípusba tartoznak a vörös vagy világosszőke hajú, fehér bőrű emberek, akik szinte sohasem barnulnak le. A 2. típus először leég, majd lebarnul, a 3. típus már ehhez képest jól barnul. A 4. típus szinte sohasem ég le, míg az 5. típusba az észak-afrikai, az ázsiai és a mediterrán térségek lakói sorolhatók, a 6. típus a fekete bőrűeké. A gyerekek bőrszínüktől függetlenül és az 1. típusba tartozók válasszanak minimum 40-es faktorszámú fényvédőt. A 2. típusnak legalább 20-as, a 3.-nak legalább 10-es fényvédő faktorra van szüksége, a 4.-es és az afölötti bőrtípusokba tartozók az alacsonyabb jelölésű készítményeket is használhatják.

4. Felkenés után azonnal hatnak a napozószerek?

Mivel az UV-filternek legalább 20 percre van szüksége, hogy a hatását tökéletesen kifejtse, jobb, ha már otthon vagy az öltözőben bekenjük magunkat. Másfél óránként ajánlott az újrakrémezés is, és azt is jó tudni, hogy a sós víz akár teljesen leoldhatja a bőrt védő filmréteget.

5. Növelhetik-e bizonyos gyógyszerek a bőr fényérzékenységét?

Egyes gyógyszerek (például a vízhajtók, gyulladáscsökkentők, antibiotikumok) valóban fényérzékennyé tehetik a bőrt, míg bizonyos fogamzásgátlók leginkább egyenetlen pigmentációt, úgynevezett májfoltot okozhatnak, ami nem fokozza a leégés kockázatát. Mindig gondosan olvassuk el a betegtájékoztatót és tartsuk be a leírtakat!

6. Miért kell 11 és 16 óra közt árnyékba húzódni?

Reggel és este a napsugarak derékszögben érkeznek a földre, így vastagabb levegőrétegeken kell áthatolniuk, amely a sugarak egy részét kiszűri. Délidőben a derékszögben érkező sugaraknak keskenyebb levegőrétegen kell átjutniuk, ezért ilyenkor érhet minket a legtöbb ártalmas sugárzás.

7. Hamarabb leég, aki sportol a napon?

Igen, hiszen a szél hűti a testet, és nem is vesszük észre a leégést. Az izzadással pedig a fényvédő krémek is leoldódnak bőrünkről. Az is alaposan kenje be magát, aki úszik vagy búvárkodik. Ma már léteznek kifejezetten úszóknak ajánlott gél állagú fényvédők, melyek a vízben kevésbé oldódnak le.

8. Mely testtájak a legérzékenyebbek?

Amelyeket év közben ruhával fedünk, nyaraláskor viszont hirtelen jelentős mennyiségű UV-sugárzást kapnak. Ide tartozik még a fejtető, az orr, a nyak, a váll, a vádli és a kézfej bőre is. Különösen nagy sugárzásnak vannak kitéve a „kiálló” testrészeink, mint például az orr, fülkagyló, ezért ezen testrészeink fényvédelméről sem szabad megfeledkezni. Egyénenként változik, ki hol barnul a leggyorsabban, de általában ilyen a köldök alatti rész.

9. Lehet baja a szemünknek, ha nem használunk napszemüveget?

A szem belseje leegyszerűsítve sötét kamrácskákból áll, és erről a sötétségről melanociták, vagyis pigmentek gondoskodnak. A túl erős napsugárzás akár e sejtek rákos elváltozását is okozhatja. Tengerparton vagy havas lejtőkön, ahol a víz vagy a hó visszaveri a sugarakat, a szem külső rétege is megéghet? Ilyenkor az ember ideiglenesen elveszítheti a látását – ezt hívják hóvakságnak. Tehát a valódi UV-szűrővel ellátott napszemüvegek mindenképpen ajánlottak.

10. A gyerekek gyorsabban leérnek?

A gyerekek bőrének felső és alsó rétegében rengeteg fejlődő sejt van, és becslések szerint a nap okozta bőrkárosodás 50-80 százaléka gyermekéveinkben keletkezik. Akik gyerekkorukban sokat tartózkodtak napon, azoknál nagyobb eséllyel alakul ki bőrrák, ezért kiemelten fontos ebben a korban a bőrvédelem.

11. Használhatjuk-e a tavalyról megmaradt naptejet?

Jobb, ha új terméket vásárolunk, még ha hűtőben is tároltuk az előzőt. A nagy hőmérsékletváltozás, a levegővel, a vízzel, a homokkal való érintkezés ugyanis néhány hónap alatt tökreteszi a fényvédő faktor hatását és a védelem már nem garantált.

12. Leéghetünk az autóban, napernyő alatt vagy a vízben?

Az autó ablaküvege 80 százalékban engedi át az UVA-sugarakat, ezért használjunk legalább UV-filterrel ellátott ellátott nappali krémet. UV szűrő ugyanis a régebbi autótípusokban csak a szélvédőben van, az oldalsó ablaküvegekben nincs. Korábbi kutatások kimutatták, hogy a sofőrök bal oldali testrészein (bal kar, bal arcfél) gyakrabban fordult elő melanoma, mivel erről az oldalról érte őket döntően napfény. Aki a napernyő vagy fa alatt hűsöl, azt csak az UV-sugarak 50-80 százaléka éri, ami bőven elég ahhoz, hogy lebarnuljon. Fél méterrel a víz felszíne alatt az eredeti sugárzás 40 százaléka mérhető, és mivel a bőrt a víz folyamatosan hűsít, nem is érezzük, hogy égünk, így ilyenkor használjunk vízálló terméket.

Forrás: www.orvostkeresek.hu