Az álmatlanság következményeiről és kezeléséről Dr. Vida Zsuzsanna neurológus, szomnoló
Az álmatlanság következményeiről és kezeléséről Dr. Vida Zsuzsanna neurológus, szomnológus ad felvilágosítást.
A krónikus alvászavar ismérvei
A legóvatosabb becslések szerint is a népesség minimum egyharmada szenved álmatlanságban, de bizonyos vizsgálatok a népesség 65-66 százalékát találták érintettnek. Az álmatlanság, vagy másnéven inszomnia lényege, hogy az alvás nem felel meg alapvető funkciójának, folyamata megzavart, tartama megrövidült és nem vezet a szellemi-fizikai készenléti állapot megújulásához. Krónikus alvászavarról akkor beszélünk, ha az elalvási, illetve átalvási képesség zavara legalább egy hónapja fennáll, és napközbeni fáradtsággal, a teljesítőképesség csökkenésével, stresszel, aluszékonysággal jár.
A kialvatlanság megbetegít
Az alvás nélkülözhetetlen része az életnek, és számos élettani és pszichológiai folyamatot segít elő. Normális esetben az alvás testünk számára a regenerálódás ideje: a szívműködés lelassul, csökken a pulzusszám, lassúbbá és mélyebbé válik a légzés. A pihentető, jó alvás eredménye a felüdülés, a szervezet munkabíró képességének visszanyerése. Ha valamilyen okból a pihentető alvás nem valósul meg, az fáradtság, koncentráció zavar, teljesítmény csökkenés, ingerlékenység formájában jelentkezik a nap folyamán. Dr. Vida Zsuzsanna, az alváshiány hosszútávú hatásaival foglalkozó kutatásokra hivatkozva hangsúlyozza, hogy a nem megfelelő minőségű, vagy túl kevés alvás a korábban felsorolt tünetek mellett szerepet játszik az elhízás, a magasvérnyomás, a cukorbetegség kialakulásában is. Az alváshiány emellett mentálisan is befolyásolja az egyén egészségét, a betegek körében depressziós tünetek jelentkezhetnek, a kimerültség pedig társas kapcsolataikat is veszélyeztetheti.
Mikor forduljunk orvoshoz?
A felsorolt panaszok tartós észlelésekor mindenképpen javasolt orvosi segítséget kérnünk az alvászavarok kezeléséhez:
– Az álmatlanság a hét több mint 4 napján jelentkezik.
-Jelentős minőségi zavarokat okoz a nappali tevékenységben: álmosság, aluszékonyság, a szellemi teljesítőképesség romlása.
– Az elalváshoz szükséges idő meghaladja a 30 percet.
– Az alvást legalább három tudatosult ébredés szakítja meg.
– Az ébredés a megszokottnál legalább egy órával korábban következik be.
Hogyan kezelhető?
Ha az alvászavar rendszeresen és hosszú távon jelentkezik, szükségesség válik a háttérben álló okok felderítése – javasolja a szakértő. Az orvosi kivizsgálás során fény derülhet olyan alvásbetegségre vagy egyéb – belgyógyászati, pszichiátriai, fül-orr-gégészeti, kardiológiai, pulmonológiai, urológiai – eltérésekre, melyek kezelésével az álmatlanság is megszüntethető. Az álmatlanságot kiváltó okok felderítése után a kezelőorvos feladata annak meghatározása, hogy a kezelés a továbbiakban gyógyszeres, vagy esetleg pszichoterápiás módszerek segítségével történjen.
Fotó: Profimedia – Red Dot
 |
 |
 |
 |
 |