Tudj meg mindent a koffeinről!

Mi a koffein?

A koffein, vagy rendes polgári nevén 1,3,7-trimetil-xantin a világon talán leggyakrabban, legszélesebb körben fogyasztott élénkítő hatású alkaloid. Valóban a leggyakrabban, ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy világszerte a lakosság közel 80 százaléka napi rendszerességgel fogyasztja valamilyen formában. Csupán kávéból (amely a legjelentősebb koffeinforrás) évente kb. 800 milliárd csészével kortyolnak el világszerte. A kávébab mellett több mint 60 különféle növény, például a kakaóbab, a tea, a kóladió és a guarana tartalmaz koffeint vagy annak szerkezetéhez, hatásához hasonló hatóanyagot (pl. teobromint).

Mi történik a szervezetünkben a koffein elfogyasztásakor?

Serkenti a szívműködést, növeli a pulzusszámot és a vérnyomást (egy–három órás időtartamra 5–10 százalékkal). Alkalmi fogyasztás esetén, főként kevésbé edzett, sovány vagy idős egyéneknél 5–25 százalékkal fokozza az anyagcserét. Vízhajtó tulajdonsága a veseereket tágító, valamint a víz és bizonyos ionok visszaszívódását gátló hatásának köszönhető. A koffein élénkítő, fizikai állóképességet javító hatása egy, az alvást elősegítő, az agyi aktivitást és éberséget csökkentő hormon, az adenozin, aktivitásának átmeneti gátlásán keresztül valósul meg. Fokozza a gyomornedv elválasztását, továbbá az agykéregre gyakorolt hatása következtében javítja a gondolkodást, a szellemi funkciókat, a képzettársítást.
Miután elkortyoltuk kedvenc kávénkat vagy teánkat a koffein gyorsan, pár perc alatt, és teljesen felszívódik a szervezetünkben. Az élénkítő hatást 15-30 perccel később már érezzük, mely néhány óráig tart. Felnőttek esetén a koffein felezési ideje – vagyis az az időtartam, ami alatt a testünk a koffein 50 százalékát kiüríti – számos tényező függvényében nagymértékben változó. Ilyen például az életkor, a testtömeg, a máj állapota vagy az, hogy milyen gyógyszereket szedünk. Egészséges felnőttekben az átlagos felezési idő nagyjából 4 óra, de 2-8 óra között változhat.

Mire figyeljünk, ha koffeintartalmú ételt, italt fogyasztunk?

A koffein hatását a szervezetünkben számos tényező befolyásolja, melyekkel nem árt tisztában lennünk.

Milyen gyógyszereket szedünk?

    Az antibiotikumok lassítják a koffein kiürülését a szervezetből, vagyis növelik a felezési időt. Ennek következtében olyan kellemetlen tünetek alakulhatnak ki mint az erős szívdobogás, az idegesség és alvászavarok.
    A koffein felerősíti a fájdalomcsillapítók hatását, vagyis sokkal kisebb gyógyszer adagra van szükség ugyanazon hatás létrejöttéhez.
    Vaspótló készítmények használatakor sajnos úgyszintén meg kell fontolnunk a koffeintartalmú ételek, italok élvezetét. A koffein ugyanis egy olyan nehezen oldódó vegyületet alkot a vassal, amely megakadályozza annak felszívódását. Ugyanez a kedvezőtlen hatás megjelenik a táplálék vastartalmának felszívódásánál is.
    Az asztmás betegségek kezelésére alkalmazott teofillin tartalmú gyógyszerek esetén hasonló a koffein hatása, mint a fájdalomcsillapítóknál, együttes használatuk esetén alvászavarra, nyugtalanságra, szívdobogás érzésre számíthatunk
    Egyes fogamzásgátlók lassítják a koffein kiürülését, vagyis megnyújtják annak hatásá

Mennyire vagyunk rendszeres koffeinfogyasztók?

    Rendszeres koffeinfogyasztás esetén tolerancia alakul ki a szervezetben a koffein hatásával szemben. Ez azt jelenti, hogy a megszokott mennyiség elfogyasztása esetén a fentiekben említett hatások nem, vagy csak enyhébb mértékben jelentkeznek.

Nők vagy férfiak vagyunk-e?

    A nők szervezete kicsit lassabban dolgozza fel a koffeint, mint a férfiaké, ezért esetükben tartósabb annak hatása.

Alkohollal együtt fogyasztjuk-e a koffeintartalmú ételt, italt?

    Nagyon divatos manapság a koffein és alkoholtartalmú italok koktélként történő fogyasztása. Ez esetben a koffein hosszabb élénkítő hatásával kell számolnunk a hatóanyag szervezetből történő lassabb kiürülése miatt.

Dohányzunk-e?

    Az alkohollal ellentétben a nikotin éppen ellenkezőleg hat a koffein anyagcseréjére, gyorsítja azt, ezáltal a hatás is rövidül.

Terhesség, szoptatás

    Várandósság alatt nem tilos a koffeinfogyasztás, azonban a napi 200 mg mennyiséget nem ajánlatos túllépni a baba egészsége érdekében. Viszont fontos figyelembe venni, hogy a terhesség során lezajló élettani folyamatok megnövelik a koffein felezési idejét, vagyis a kismamák szervezetében hosszabb a koffeinhatás. Ezen kívül a magzatba a méhlepényen át, illetve a magzatvízből bejutó koffeint a magzat az első három hónapban nem tudja lebontani, bár később már igen. A terhesség és főleg a szoptatás idején mindenképpen célszerű mellőzni a koffeint tartalmazó termékek fogyasztását.

Túladagolható-e a koffein, és ha igen, milyen tünetei vannak?

Túladagoláson a napi 600 mg-ot meghaladó koffeinfogyasztást értjük, melynek számos kellemetlen tünete lehet, az émelygéstől kezdve, a hányingeren át, a szédülésig. Ezen jelenségek olyan esetekben is felbukkanhatnak, ha mérsékelt koffeinfogyasztást (napi 200-300 mg) követően hirtelen megvonjuk a szervezettől a hatóanyagot. A megvonás többségében szintén negatív fizikai jelekkel párosul, ilyenek többek között az ingerlékenység, az émelygés vagy a koncentrációs képesség csökkenése. Szerencsére ezek a jelenségek az első 1-2 napot követően általában megszűnnek.

Miben mennyi koffein van?

A koffeinfogyasztásban megfigyelhető fent bemutatott különbségeknek számos oka van, a kulturális szokások mellett ezek egyike a termékek országonként (is) eltérő koffeintartalma. A koffeintartalmat befolyásolja például a kávébab típusa (az Arabica kevesebb koffeint tartalmaz, mint a Robusta), csokoládék, kakaóitalok esetén a kakaótartalom, az ital elkészítésének módja (a törökös, vagy hagyományos „kotyogós” főzőben készített nedű koffeintartalma nagyobb mint például az instant változaté). A koffeinmentes kávéban csészénként 3-4 mg koffein található.

Forrás: Táplálkozási Akadémia hírlevél

Fotó: Profimedia – Red Dot