Új orvostudományi szakterület született: az obezitológia

Mivel a WHO az elhízást hosszan fennálló, kiújulásra hajlamos betegséggé nyilvánította, túlsúlyos/elhízott emberekkel nemcsak az utcákon, szűkebb vagy tágabb környezetünkben, hanem egyre növekvő számban az orvosi rendelőkben és kórházi osztályokon is találkozhatunk. Ráadásul az elhízással több, mint 50 féle betegség is kapcsolatba hozható, így az elhízottak egy része nemcsak egy, hanem többféle betegséggel is rendelkezik. Az egyre sürgetőbb kihívás vezetett egy új orvostudományi szakterület, az obezitológia kialakulásához.

A téma aktualitására két friss magyar felmérés adatai is utalnak. Az OTÁP (Országos Táplálkozási – és Tápláltsági Állapot Vizsgálat) 2014-es adatai szerint a felnőtt nők 62%-a, a férfiak 67%-a túlsúlyos, vagy elhízott. Ez az arány még kedvezőtlenebb a 35-64 éves  korosztályban (a nők 66%-a, a férfiak 75%-a rendelkezik súlytöbblettel), a 65 év feletti  esetén még rosszabb az arány, a nők 79%-ának, a férfiak 83%-ának van súlyfeleslege. Ez a vizsgálat rámutat arra is, hogy az 1988-as adatok szerint a még felnőttek 45%-ának  normális, vagy az alatti  volt a testtömeg indexe (BMI), de ez 2014-re 35%-ra csökkent, míg 1988-ban 16% volt az elhízottak aránya, 2014-ben pedig  a felnőttek 33%-a elhízott, 32%-a túlsúlyos. A 18 év alattiak esetén sem jobb a helyzet: a Magyar Diáksport Szövetség a 2014/15-ös tanévben közel 630 ezer diák tápláltsági és edzettségi állapotát mérte fel,  a felsős fiúk  közel egyharmadának, a lányok egynegyedének van súlyfeleslege, a középiskolás fiúknál 25%, a lányoknál 20% ez az arány, és a diákok az állóképesség felmérésekor sem remekeltek.

A téma másik aktualitását az adja, hogy 2016. március 18-19. között került megrendezésre  a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság XVI. Kongresszusa,  ahol az elhízással foglalkozó szakemberek  számos értékes előadást hallgathattak meg akadémikusok, professzorok tolmácsolásában az obezitológiai és társterületei (pl. szív- és keringési betegségek, cukorbetegség, magas vérnyomás betegség, kóros vérzsír szintek stb.)  legújabb kutatási eredményeivel, kezelési lehetőségeivel  kapcsolatban.

Az obezitológia születése és fogalma

„Az orvostudomány egyik meglehetősen új ága az obezitológia, amit túlsúly gyógyászatnak is nevezhetünk” – mondta Dr. Gajdács Ágnes, obezitológus. Az obezitológia az elhízás diagnosztikájával, kezelésével, illetve megelőzésével foglalkozik, és ez az ágazat sem egyik napról a másikra született meg, hanem elhivatott szakemberek évtizedekig tartó erőfeszítéseinek köszönhetően jött létre. Az elhízottak kezelésével foglalkozó szakemberek első szakmai táraságát, a Magyar Elhízásellenes Alapítványt 1992-ben dr. Halmy László professzor alapította meg, majd 1993-ban a Táplálkozási Fórum, 1999-ben a Magyar Elhízástudományi Társaság jött létre. A tudományág fejlődésének  következő  fordulópontja 2007 volt, amikor a Szent Imre kórház jelenlegi ifőgazgatója, dr. Bedros J.  Róbert professzor megalapította a Magyar Obezitológia és Mozgásterápiás Társaságot (MOMOT), így ez a két aktív szervezet foglalkozik ma is az elhízástudomány ügyével. A MOMOT vezetőinek köszönhető az elhízás kezelés korszerű szakmai és szervezeti irányelveinek kidolgozása, majd több év egyeztetés, szervezés után az obezitológus képzés, vizsgáztatás kereteinek lefektetésével lehetővé vált, hogy a Nemzeti Vizsgabizottság égisze alatt 2014. október 31-én lezajlott az első obezitológia licensz vizsga. Azóta vannak Magyarországon obezitológus szakképesítéssel rendelkező orvosok.

„Ahhoz, hogy egy orvos obezitológus képesítést szerezzen, sok év tanulás szükséges, hiszen az orvosi egyetem elvégzése után belgyógyász, gyermekgyógyász, kardiológus vagy endokrinológus szakvizsgát kell tenni, utána következhet az obezitológus szakképesítés megszerzése, így az orvosi egyetem elvégzése után minimum 7-9 év gyakorlati tapasztalat és elméleti képzéssel kell számolni. Az obezitológus állami szakképesítés megléte teszi elkerülhetővé a súlyfelesleggel rendelkezők félreinformálását akár azzal, hogy bárki (akár orvos, vagy nem orvos) a vizsga letétele nélkül obezitológusnak titulálja magát, vagy akár már 30 órás OKJ-s képzésen (elvégzéséhez nem szükséges érettségi sem) képesítést szerző táplálkozási szakértők tudása megközelítené az obezitológus szakorvosokét” – mondta dr. Gajdács Ágnes.

A túlsúly és elhízás problémája Magyarországon több millió embert érint, így nagy a felelőssége annak az 54 obezitológus szakorvosnak, aki jelenleg obezitológus  licenszvizsgával rendelkezik. Ők tevékenykednek az Országos Obezitológiai Hálózat keretein belül, egyrészt az Országos Obezitológiai Központban, mely helyileg az elhízással  kiemelten  foglalkozó Szent Imre Egyetemi Oktatókórház Anyagcsere Központjában található, másrészt regionális központokban, és néhányan járóbeteg ellátás keretei között, vagy magánpraxisban.

Hogyan fogyókúrázik a magyar?

Dr. Gajdács Ágnes  kutatásai szerint a fogyni vágyók nagyobb része először  különféle fogyókúrás készítményeket szerez be, majd  könyvekben, magazinokban olvasható diétákat próbál ki, ezt követően fitnesz termekben, esetleg személyi edző segítségével kísérli meg leadni súlyfeleslegét, vagy  kozmetikai jellegű alakformáló szalonokat keres fel.

„A legtöbb fogyni vágyó, csak többszöri sikertelen próbálkozás után keres orvosi segítséget. Ezért fontos a fogyókúra ágazatban a kompetenciahatárok kialakítása, például nem egészségügyi végzettséggel rendelkező szolgáltató (kozmetikus, kozmetikai testkezelő, személyi edző, táplálkozási szakértő stb.) nem kompetens bizonyos mértékű súlyfelesleggel vagy betegségekkel rendelkező fogyni vágyók kezelésére. Fontos az is, hogy a fogyni vágyók a médiában is orvosilag megalapozott, hiteles információkat kapjanak a súlyfelesleg veszélyeiről, és a túlsúly leadásának biztonságos, egészséges módszereiről is”- mondta dr. Gajdács Ágnes, obezitológus szakorvos.

Szakértő: Dr. Gajdács Ágnes obezitológus, testsúlygyógyász szakorvos