Természetesen senki sem akar depressziós lenni. De ez még nem jelenti azt, hogy egyáltalán nincs kontrollunk a súlyos és gyakran teljesen lebénító mentális betegség felett.
Sokféle módszer létezik, amivel javíthatunk állapotunkon, mint például a testmozgás, a kognitív terápia és a meditáció. Viszont számos mindennapos tevékenységgel egyenesen tovább súlyosbíthatjuk lelki egészségünk romlását.
1. Táplálkozás
A táplálkozás kétségkívül hatással van a hangulatunkra és az egészségügyi állapotunkra is. Azoknak, akik gyakran fogyasztanak finomított szénhidrátot, sört, cukros vagy rántott ételeket sokkal nagyobb a kockázatuk a depresszió kialakulására, mint azoknak, akik étrendje zöldségeken, gyümölcsökön, sovány húsokon és teljes kiőrlésű gabonákon alapul. Az ausztrál szerzők szerint kutatásuk eredményének magyarázata az emésztőrendszerben élő mikroorganizmusokkal van összefüggésben, amelyek befolyással vannak a mentális egészségre. További kutatások kimutatták, hogy a megfelelően összeállított étrend jelentősen képes csökkenteni a tüneteket. A szakemberek tehát azt tanácsolják, hogy ne a gyorsan boldogságérzetet adó édességekhez és gyorsételekhez forduljunk, hanem koncentráljuk a friss, teljes értékű élelmiszerekre.
2. Alvás
Nem meglepő, hogy az alváshiány kulcsszerepet játszik a mentális betegségekben. Az alvásprobléma és a megváltozott alvási szokások alapvető tünetei a depressziónak. Az álmatlanság szinte minden depressziós életét tovább nehezíti, főleg a kora reggeli ébredés. Fontos, hogy ne fordulj rögtön altatókhoz, amelyek hamar függővé tehetnek, inkább kerüld a telefon és az egyéb elektronikus eszközök által sugárzott kék fényt néhány órával lefekvés előtt, mert az felborítja a melatonin ciklusát.
3. Közösségi média
A közösségi média nem mindig a szórakozásról szól. Nem véletlenül jött létre a „Facebook depresszió” kifejezés sem. Igen lehangoló tud lenni, ha nem kapunk elég lájkot, nem gyűjtünk több ezer ismerőst, vagy épp nem tudunk olyan sugárzóan boldog pillanatokat posztolni, mint barátaink. Természetesen nemcsak a Facebooknak van káros hatása a mentális egészségünkre, hanem a chatelésnek, a videó nézésnek, az e-mailezésnek és más közösségi média használatnak is. Bár a cél a közösségbe tartozás érzete lenne, használatuk mégis az elszigeteltséggel párosul, ráadásul tovább súlyosbíthatja a már meglevő szociális szorongást is. Amikor a neten böngészünk, ne felejtsük, hogy mindenki csak élete derűs oldalát posztolja, senki sem akarja a családi gondjait vagy akár a rosszul sikerült hajvágását dokumentálni.
4. Stressz menedzsment
A stresszes helyzetekkel való szembesülés még mélyebbre rántja a depressziósokat, de nem mindenkit érint egyformán. Egyes emberek depresszióssá válnak a stressz hatásoktól, míg másokra egyáltalán nincsenek komoly befolyással. Kutatások szerint ennek fő bűnöse egy gén, amely szabályozza az agyban a szerotonin működését. Természetesen nem száműzhetjük ezt a gént, de sokat tehetünk egészségünkért, ha elsajátítjuk a helyes stressz menedzsmentet. A meditáció, amely a jelen pillanatra és a mélylégzésre koncentrál, hatékony segítség a stresszes helyzetekben. Bárhol, bármikor könnyen alkalmazható, amikor azt érezzük, hogy elhatalmasodik rajtunk a pánik.
5. Időjárás
Nem véletlenül beszélünk téli depresszióról, a napfény hiánya és a világos órák rövidülése szoros összefüggésben van a hangulatunk romlásával. Sajnos napfényt nem vehetünk receptre, hogy javítsuk a közérzetünket. Legyünk tudatában, hogy nem az időjárás határozza meg napunk minőségét, keressük meg az adott évszak szépségeit és gyönyörködjünk benne.
6. Dohányzás
Nem újdonság, hogy a dohányzás káros az egészségre, de annak, aki depresszióban szenved, a cigaretta tovább súlyosbíthatja a tüneteit. Bár a leszokás nem könnyű, főleg, ha eleve rossz periódusunkba vagyunk, mégis megéri erőfeszítéseket tenni, ugyanis a kutatások szerint, azok, akik letették a cigit, jelentős hangulatjavulásról számoltak be. A jelenséget a kutatás vezetője avval magyarázta, hogy a nikotinfüggőség hullámzó kedélyállapotot okoz. A nikotin természetesen rendelkezik bizonyos nyugtató hatással, de egyben ingerlékenységet és szorongást is okoz.
7. Alkoholfogyasztás
A nem mértékletes alkoholfogyasztás átmeneti depressziós epizódokat okoz. Sokan az alkoholt pont a depresszió ellen és feszültségoldásra használják, pedig inkább súlyosbítja a lehangoltságot. Nem kell teljesen száműzni az alkoholt, de a mértékletes fogyasztásához ragaszkodjunk, ami napi egy poharat jelent.
Fotó: 123RF
 |
 |
 |
 |
 |