Főoldal > EGÉSZSÉG > 5 betegség, ami életmóddal gyógyítható

5 betegség, ami életmóddal gyógyítható

betegségcukorbetegségdaganategészségegészséges életmódéletmódelhízásfogyásgyógyulásmagas vérnyomásrák
0

Írta:

Mára egyértelműen bebizonyosodott, hogy az életmód jelentős hatással bír bizonyos betegségek megelőzésében, sőt gyógyításában. Dr. Babai László, a Magyar Életmód Orvostani Társaság elnöke a legfontosabb összefüggéseket vette számba.

Kétely nincs – összefüggés van!

Az életmód orvoslás a bizonyítékokon alapuló orvostudomány egyik legfiatalabb ága. A legelső, az életmód gyógyító hatását vizsgáló klinikai tanulmányok az 1980-as évek végén indultak, és – mára már nyilvánvalóan – pozitív eredményeket hoztak. A 2000-es évek első évtizedére olyan meggyőzővé váltak, hogy immár számos elismert szakmai szervezet kijelentette: az életmód tényezőknek – mint a dohányzás elhagyása, a mozgás, táplálkozás, mentális egészség – gyógyszerekkel összemérhető gyógyító hatása van számos, életmóddal összefüggő betegségben. Számos elterjedt betegségre vonatkozóan konkrét kutatások is zajlottak, amelyek eredményeire dr. Babai László, a Magyar Életmód Orvostani Társaság elnöke hívta fel a figyelmet.

Az életmód hatása 5, nem fertőző betegségre

2. típusú cukorbetegség

Az American Diabetes Association idén adta közre azt az állásfoglalást, mely szerint a cukorbetegség terápiájának két életmódbeli pillére kell, hogy legyen. Az egyik a dietetikus által személyre szabottan összeállított táplálkozás terápia, amely csökkenti az A1C szintet. (Az úgynevezett glikált hemoglobin, vagy A1c (HbA1c) mérése megbízható módon jelzi az elmúlt 2-3 hónap vércukorszint-értékeit.) A másik pillér a fizikai aktivitás. Ennek az előirányzott szintje legalább 150 perc, közepesen intenzív testmozgás, legalább heti 3 alkalomra beosztva. Már 8 heti mozgás után mérhetően csökken az A1C érték a 2. típusú diabétesz esetében. Ehhez kapcsolódik a Magyar Diabetes Társaság 2017-es állásfoglalása, amely így fogalmaz: „A diabetes kezelésének három alappillére a megfelelő étrend, a napi rendszerességű fizikai aktivitás és az ezekhez adaptált gyógyszeres kezelés, ideértve az inzulinadást is. Az étrendi és a fizikai aktivitásra vonatkozó előírások együttese az ún. életmódkezelés.”

Magasvérnyomás betegség

Az életmódváltásnak olyan hatása lehet a vérnyomásértékekre, mint a gyógyszeres kezelésnek – tette közzé a European Society of Hypertension / European Society of Cardiology 2013-ban. Az American Heart Association ugyanebben az évben konkrét adatokat is közreadott. A normál testsúly visszaállítása elhízás esetén 5-20 Hgmm vérnyomásérték csökkenést eredményezhet leadott 10 kilogrammonként. A hosszútávon követett DASH-étrend (amely zöldségekre, gyümölcsökre, alacsony zsírtartalmú tejtermékekre, fehér húsokra és gabonákra épül) 8-10 Hgmm csökkenéshez vezethet. Az aerob jellegű mozgás (akár a gyors gyaloglás), ha a hét legtöbb napján legalább 30 percig végezzük, 4-9 Hgmm-rel csökkenti az értékeket. A só- és az alkoholfogyasztás csökkentése is vérnyomáscsökkentő hatású. 

Szív- és érrendszeri betegségek

A szív- és érrendszeri betegségekről tudni érdemes, hogy jobbára egy hosszú folyamat eredményeként jönnek létre. Így például a koleszterinek egyik fajtája, az LDL-koleszterin az artériákban lerakódva érelmeszesedést okoz, ami később stroke-ot vagy szívinfarktust eredményezhet.  Tehát alapvető jelentőségű a koleszterinszint csökkentése. Éppen ezért hangsúlyozta a DASH-étrend elemeire épülő diéta és a fizikai aktivitás jelentőségét a European Society of Cardiology 2016-os közleményében. Az így kialakított életmód nem csak az LDL –koleszterin szintjét csökkenti, de a „jó” koleszterin, a HDL szintjét is növeli. Idén az American College of Endocrinology is megtette ajánlását az ügyben. A társaság a fitness terápiát legalább 30 perces közepes intenzitású mozgásban jelölte meg, a hét 4-6 napján, amely során alkalmanként legalább 200 Kcal-t használunk fel. 2010-ban hasonló magyar irányelvek születtek, amelyek ugyanakkor hangsúlyozták a magas koleszterinszint étrendi kezelésében a telített zsírsavbevitel csökkentését.

Elhízás

Azoknál az elhízott személyeknél, akiknek nincs endokrin betegségük, akik egyszerűen az egészségtelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód miatt híztak el, már találkozhatunk másodlagos zsíranyagcsere zavarokkal. Ezen kívül nagy arányban alakul ki náluk a megzavart cukoranyagcsere, ami a tünetmentes ugyan, de a 2. típusú cukorbetegség előszobáját jelenti.
A hasra és mellkasra terjedő „alma típusú” elhízás inkább magas vérnyomásra, infarktusra, agyvérzésre, magas vérzsírszintre hajlamosít, a combokra terjedő, „körte típusú” elhízás pedig inkább visszérbetegségekhez vezethet. A Lancet szaklap hozta le a Cambridge Egyetem tavalyi kutatását, mely szerint azoknál a betegeknél, akiknél a BMI-je meghaladta a normál szintet, és túlsúlyosnak minősültek, 11 %-kal nőtt a korai halál bekövetkezésének rizikója.  A 30-35 közötti BMI értékű emberek az elhízottság első kategóriájába tartoznak, és az ő esetükben az idő előtti halál bekövetkezésének valószínűsége 45 %-kal nőtt, míg azoknak az esetében, akiknek a BMI-je 40 fölött volt, ez a kockázat csaknem megháromszorozódott.

Egyes rosszindulatú daganatok 

Kutatások igazolják, hogy az elhízott páciensek közt nagy számban fordulnak elő előrehaladott stádiumú és agresszív formájú papilláris pajzsmirigyrákban (PTC) szenvedő betegek. A túlsúlyos és az elhízott nők jóval nagyobb eséllyel számíthatnak a mellrák kiújulására, mint a normál súlyúak – derül ki a New York-i  Albert Einstein College of Medicine’s Montefiore Medical Center kutatásából. A szakértők úgy vélik, a felesleges testzsír olyan hormonális változásokat és gyulladást vált ki, amely elősegíti a daganat kiújulását és terjedését. A Cancer Prevention Research című szaklap tanulmánya szerint a nyugati emberek étrendje növeli a prosztatarákosok halálozási esélyét is. A szerzők nyugati étrend alatt a vörös húsokban, zsíros tejtermékekben és finomított gabonákban gazdag étkezés értették.  A vastagbélrák megelőzése érdekében is érdemes az étrendet átgondolni: a vörös és a feldolgozott húsok ugyanis rizikónövelő tényezők, míg a gyümölcsök, a zöldségek, a teljes kiőrlésű gabonafélék védőfaktorként működnek. A legújabb kutatások szerint a rendszeres fizikai aktivitás viszont akár 50 százalékkal is csökkentheti a daganat kialakulásának esélyét!

Forrás: Magyar Életmód Orvostani Társaság 


További cikkeink a témában

aranyér

Aranyér: sokszor ez is elég a javuláshoz

Írta:
tegnap 0

Az aranyér a végbél egyik leggyakoribb betegsége, melyigen sok embert érint. Ez az állapot is tipikus civilizációs betegség. Több terápiás lehetőség is áll az orvosok és a betegek rendelkezésére, melyek lehetnek pusztán életmódbeli változtatások, de akár műtéti beavatkozás is, attól függően, milyen stádiumú aranyérrel állunk szemben.

Kövess Facebook-on!
X