A WHO és más orvos szakmai szervezetek is egyre inkább hangsúlyozzák az életmód szerepét a gyógyulásban, az egészség megőrzésében. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa azokra az életmódbeli rizikófaktorokra hívta fel a figyelmet, amelyek indokolnak egy gondos kardiológiai kivizsgálást.
A hajlam nem, de az életmód megváltoztatható
Bár az öröklődés, a genetikai meghatározottság szerepe nem elhanyagolható a nem fertőző betegségek kialakulása szempontjából, betegségeink jó részének manifesztálódását magunk is „elősegíthetjük”. Íme, a 6 legfőbb életmódbeli rizikófaktor:
1. Dohányzás
A dohányzás az egyik legfontosabb rizikófaktor a szívinfarktus, a szélütés és az érszűkület kialakulásában, de bebizonyosodott az is, hogy a passzív dohányzás is növeli a szív-és érrendszeri megbetegedések arányát. Az aktív dohányzás önmagában 50 százalékkal emeli az érbetegség rizikóját. A már leszokott dohányosok kockázata kb. 25 százalékra visszacsökken. Figyelemfelhívó azonban az, hogy a passzív dohányosokban 30 százalékkal nő a szívkoszorúér-betegség kockázata a nemdohányzókhoz képest, és adatok vannak arra, hogy a kockázatnövelő hatás stroke esetében is fennáll.
2. Alkoholfogyasztás
Az egy alkalommal elfogyasztott háromnál több pohár alkohol egészen biztosan emeli a vérnyomást, és ha rendszeresen hódolunk ennek a szokásnak, akkor hosszú távú emelkedéssel is számolhatunk. Különösen azoknak kell óvatosan kortyolgatniuk, akik eleve magasvérnyomás-betegek. Nekik ismerniük kell a még elfogadható mennyiségeket, amelyek a következők: két ital / nap a 65 évnél fiatalabb férfiaknak, egy ital / nap a 65 évnél idősebb férfiaknak és a nőknek, életkortól függetlenül.
3. Túl sok só fogyasztása
A só a benne lévő nátrium miatt emeli a vérnyomást. A sófogyasztás olyan releváns kérdés a magas vérnyomás tekintetében, hogy a WHO is hangsúlyozza a sóbevitel csökkentésének fontosságát. Ez ugyanis az egyik legegyszerűbb módja a magas vérnyomás és ezáltal a stroke, az érelmeszesedés, és a szív- és vesebetegség kockázatainak mérséklésére. A sóbevitel 5 g/nap alá történő redukálása (ami körülbelül 1 teáskanálnyi mennyiségnek felel meg) a stroke kockázatát 23%-kal, és a szív- és érrendszeri betegségek rizikóját 17%-kal csökkenti. A magasvérnyomás betegek ajánlott napi nátriumbevitele 2-3,5 mg.
4. Elhízás
A szakemberek szerint az elhízás, a magas vérnyomás, a magas vérzsírszint és a cukorbetegség olyan gyakran fordul elő együtt, hogy akár “négyes fogatként” is lehetne aposztrofálni a jelenséget. A tünetegyüttest metabolikus szindrómának nevezik, melynek többnyire feltűnő külső jegyei is vannak, amelyek valószínűsítik a kórkép jelenlétét. A veszélyeztetett típus tagjai főleg törzsre, hasra híznak, tehát náluk alma-típusú elhízásról beszélhetünk. A túlsúly mértéke azonban nem mindig egyenesen arányos az anyagcsere-eltérések súlyosságával. Sokszor egészen kisfokú túlsúly is kifejezett anyagcsere változással jár együtt. A hasi predominanciájú súlynövekedés és a vele együtt megjelenő magas vérnyomás, vérzsír eltérések, cukorbetegség – mint szív- és érrendszeri rizikófaktorok – legsúlyosabb szövődményei a szívinfarktus és a stroke (agyi érelzáródás, agyvérzés). Ugyanakkor sokszor állhatnak rejtetten érszűkület vagy korai potenciazavar megjelenése mögött is.
5. Magas vérnyomás
Normális vérnyomásnak tekinthető, ha az első (szisztolés) érték 120-129 Hgmm közt van, míg a második (diasztolés) érték 80-84 Hgmm, de mindenképpen 140/90 Hgmm alatt marad. Amennyiben többszöri mérés alkalmával is 140/90 Hgmm-s vagy e feletti vérnyomás értéket rögzítünk, akkor már magas vérnyomásról beszélünk, és ilyen esetben mindenképpen szakorvoshoz kell fordulni a további vizsgálatok elvégzése és a súlyos szövődmények – például szívelégtelenség, szívinfarktus, stroke – megelőzése miatt.
6. Magas vércukorszint, inzulinrezisztencia, cukorbetegség
A cukorbetegség 3 ok miatt emeli meg a vérnyomást. Csökkenti az erek rugalmasságát, növeli a testben lévő folyadékmennyiséget és megváltoztatja az inzulinháztartást. Amerikai adatok szerint 3-ból 1 cukorbeteg küzd magas vérnyomással is, és amikor a két betegség együtt van jelen, súlyosbítják egymást. Kialakulásuk gyakran azért is jár együtt, mert ugyanazon rizikófaktorok segítik elő a megjelenést, mint például elhízás, mozgáshiány, egészségtelen szokások.
A két betegség együttes jelenléte ráadásul megsokszorozza olyan, súlyos szövődmények kialakulásának esélyét, mint a vesebetegség, a szem ereinek károsodása, a szívinfarktus és a stroke. A diabétesz az arterioszklerózis kialakulását, fokozódását is elősegíti, kis- és nagyér károsodást okoz, és ezzel a magas vérnyomás kialakulásának is rizikófaktora. A vese -, szív- és egyéb betegségek, mint szövődmények mellett az alsó végtagi szűkület kialakulására is nagyobb az esély, ami akár amputációhoz vezethet.
Ezért szükséges a kivizsgálás
– A rizikófaktorok, ezen belül a metabolikus szindróma legfőbb kockázata abban áll, hogy az együttesen jelenlévő kardiális rizikófaktorok összeszorzódnak, így összességében 14-15-szörösére növelik a szív- és érrendszeri katasztrófák esélyét. Ugyanakkor a szindróma minden elemét befolyásolhatjuk táplálkozással, mozgással, és ha szükséges, átmeneti vagy tartós gyógyszeres kezeléssel – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. – Éppen ezért, mindazoknak, akik túlsúllyal küzdenek, magas vérnyomással és vércukorszinttel élnek, dohányoznak, fokozott a só- és az alkoholbevitelük, évente legalább egyszer ajánlott egy – akár csomagként is elérhető – kardiológiai kivizsgáláson részt venniük, amely megnyugtathat, vagy idejében megkezdhetővé válik általa a szükséges kezelés.
Forrás: KardioKözpont
 |
 |
 |
 |
 |