A magas koleszterinszint nem csupán egy semmitmondó szám a laborleleten, hanem egy olyan jelzés, amelyet komolyan kell venni – figyelmeztet dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája. Közvetve ugyanis kiváltója lehet az infarktusnak, a stroke-nak és a végtagi trombózisnak.
A merevebb, szűkebb erek veszélyesek lehetnek
A mindennapi szóhasználatban “jó koleszterinnek” nevezzük a nagy sűrűségű (high density) koleszterint, “rossz koleszterinnek” a kis sűrűségű (low density) koleszterint. A tartósan fennálló emelkedett koleszterinszint következménye, hogy az érfalban gyulladásos sejtekkel körbevett, fibrinsapkával lefedett koleszterin lerakódások, plakkok keletkeznek, amelyekbe később kalcium is lerakódik. Ezt a folyamatot nevezzük a napi szóhasználatban érelmeszesedésnek. Ennek eredményeként (szövődményeként) jön létre az érszűkület, majd érelzáródás, amelyek súlyos szervi funkciózavarokat okoznak.
A betegségek kapcsolatban vannak egymással
Az érelmeszesedés gyakran csak az első lépcsőfoknak tekinthető. Később, előrehaladottabb állapotban bekövetkezhet a szívinfarktus, az agyi katasztrófa (stroke, szélütés), vagy az artériás trombózis (végtagi elzáródás), az érelzáródás helyétől függően. A kutatások pedig azt bizonyítják, hogy a három közül bármelyik előfordulása növeli a másik kettő bekövetkezésének esélyét is. Nagy eséllyel előfordulhat, hogy egy infarktuson átesett beteg néhány éven belül a stroke-ot is kap, ahogyan egy szélütés után nagyobb a kockázata egy szívinfarktusnak. A végtagi érszűkülettel küzdő beteget pedig fokozottan veszélyeztetettnek kell tekinteni a másik két trombotikus betegségre vonatkozóan.
Sokat tehet a páciens, sokat tehet az orvos
Régóta közismert, hogy a testmozgás erősíti a szívizomzatot, segíti a fogyást, javítja a hangulatot, csökkenti a vérnyomást és a koleszterinszintet. Éppen ezért a veszélyeztetetteknek különösen fontos, hogy egy optimális, személyre szabott étrendre és mozgásprogramra épülő, dohányzásmentes életmódot alakítsanak ki – akár az életmód orvoslás segítségével. Így jelentősen csökkenthetik a végzetes kimenetelű események bekövetkezésének esélyét – magyarázza dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája. – A kezelés további eleme pedig a megfelelő gyógyszerelés, és ehhez kapcsolódóan a gyakori és szakszerű orvosi kontroll. A lipidszint csökkentő gyógyszereket szorgalmasan, évekig kell folyamatosan szedni ahhoz, hogy a plakkok visszafejlődését el tudjuk érni. Ez a fajta gyógyszerszedési „megbízhatóság” azért is fontos, hogy a szakember ellenőrizhesse az alkalmazott kezelések hatékonyságát, esetleg változtathasson rajta. A cél, hogy a folyamatot megállítsuk, esetleg visszafordítsuk és megelőzzük az esetleg végzetes következményeket.
Forrás: KardioKözpont
 |
 |
 |
 |
 |