Sikerült a lombik! Hogyan tovább?

Hogy miben más a normál várandós gondozástól, arról dr. Hernádi Balázst, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyászát kérdeztük.

Egyre több párnál van szükség mesterséges megtermékenyítésre

Amikor egy pár már több mint egy éve próbálkozik a családalapítással, de sikertelenül, akkor meddőségről beszélünk. Ekkor érdemes a nőnek nőgyógyászati, a férfinak andrológiai vizsgálaton részt vennie, hogy fény derüljön arra, mi is áll a teherbeesés útjában.

Nők esetén gyakori oknak számítanak különböző hormonális zavarok (pl. pajzsmirigyzavar, inzulinrezisztencia, alacsony progeszteronszint), fizikai akadályok (pl. összenövések, nem átjárható petevezetők, myomák, endometriosis stb.), pszichológiai problémák. A magasabb életkor (35<) önmagában is nehezíti a teherbeesést, és sajnos ma egyre többen “futnak ki az időből”. Bár a legtöbb esetben kiderül, hogy mi húzódik a sikertelenség hátterében és azt kezelni is lehet, egyre több az olyan probléma, amikor mesterséges megtermékenyítésre (inseminatio, IVF) van szükség. A lombik programban való részvétel indikációja lehet az életkor, hormonális eltérés (pl: rossz AMH), súlyos endometriózis – mindkét petevezető elzáródása, sikertelen inseminatio-k, nem megfelelő spermakép.

Mi van a pozitív teszt után?

Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy amennyiben a lombik eljárás eredményeként végre pozitívat mutat a terhességi teszt, hogyan tovább? Miben más a lombik útján fogant terhesség, milyen a terhesgondozása?

“ Az IVF-ET (embryo transfer)-rel fogant terhességek már eleve a veszélyeztetett terhesség kategóriájába esnek, ezért a várandós kismamákra és babájukra külön figyelmet kell fordítani a terhesgondozás során. Általában 30-on túli, társbetegségekkel tarkított várandósokkal van dolgunk. A kivizsgálás elhúzódó lehet, műtétekre kerülhet sor (pl.petevezető átjárhatóság, laparoszkópia, hysteroscopia, mióma, ciszta eltávolítása stb..), rengeteg laborvizsgálatra van szükség, az esetleges eltéréseket kezelni kell. Ezek mind hatalmas stresszel járnak, ráadásul az alkalmazott terápia igen költséges is. Külön figyelmet igényelnek a stimulációs szövődmények (hiperstimulációs szindróma), mely igen súlyosak is lehetnek, így kórházi megfigyelés, akár műtét válhat szükségessé. Nem csoda hát, hogy az egész eljárás próbára teszi a párokat, ráadásul nem is mindig sikerül elsőre teherbe esni. Ha ezt nézzük, már eleve máshogy kell hozzáállni a procedúrán átesett kismamákhoz”- mondja dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, aki hozzátette, hogy ekkor jelentősen megnő az ikerterhességek esélye is, így minden kockázat és szövődmény kétszeres.

Sajnos az IVF nem garancia a problémamentes terhességre (sőt!), hiszen ekkor gyakoribbak a vérzéses szövődmények a terhesség első felében, a gestaciós diabetes kialakulása, valamint a magzati veszteség is. Éppen ezért a lombikos kismamáknál sűrűbb kontroll szükséges, valamint meghatározott ideig progeszteronpótlás is indokolt tabletta, kúp vagy/és injekció formájában. Kórházi megfigyelés is gyakrabban válhat szükségessé.

Gyakoribb a császármetszés

Lombik útján fogant terhesség esetén- főleg, ha ikerterhességről van szó- gyakrabban a “kockázatmentes” császármetszésre esik a választás, (és gyakoribb ikreknél a koracsászár/szülés is!) ami bár elsőre könnyebb útnak tűnik, ám ez mégiscsak nagy hasi műtét, annak minden lehetséges kockázatával, szövődményével és a hosszabb felépülésével együtt. A nagy műtétek, így a császármetszés után is megnő a thromboembóliás események rizikója (ezért véralvadásgátló terápiára van szükség), ráadásul befolyásolhatja az újabb terhességet is, mivel a korábbi műtét hatására pl. összenövések keletkezhetnek a hasüregben (ez egy esetleges következő hasi műtétet komplikálhat), valamint ritka ugyan de hegterhesség (akár a húgyhólyag is érintett lehet!) is létrejöhet, továbbá a hegszétválás lehetőségével is számolni kell, ami miatt ismét császármetszésre lehet szükség a következő szülésnél. Két császármetszés után pedig a hüvelyi szülés abszolút ellenjavallt!

Forrás: Nőgyógyászati Központ