Allergiára gyanakszom, mit tegyek?

Hazánkban továbbra is vezető allergén a parlagfű, ez okozza a légúti allergiások többségénél a szénanáthás tüneteket. Évről-évre egyre több a beteg, allergia gyerekeknél és felnőttkorban is jelentkezhet. Dr. Balogh Katalin allergológust, a Budai Allergiaközpont főorvosát arról kérdeztük, hogy mit tegyen, aki ebben az évben először gyanítja, hogy a tünetei hátterében allergia lehet.

Csak idő kérdése, előbb vagy utóbb mindenkinél jelentkeznek allergiás tünetek?

–     Ha nem is mindenkinél, de a tapasztalatok alapján egyre több a beteg. Jelenleg az országban minden harmadik ember érintett, becslések szerint tíz-húsz év múlva a lakosság fele allergiás lesz.

Miért épp a parlagfű? Agresszív gyomnövény, gyorsan terjed, de miért ez az első számú allergén?

–     Egy köbméterben 30 pollen szükséges ahhoz, hogy az allergiás tünetek kialakuljanak. Ehhez képest hazánkban már alacsony parlagfű pollenkoncentráció esetén is 400 darab pollen van 1m3 levegőben, tehát a tüneteket okozó szint több mint tízszerese. Ha magas a pollenkoncentráció, akkor 700-800, de a parlagfűvel erősen szennyezett városokban akár az ezret is elérheti a köbméterenkénti pollenszám. Nem véletlen tehát, hogy ilyen sok parlagfű allergiás él az országban – 1,5 millió, vagy még több. Akinek egy pici hajlama is van az allergiás betegségekre, olyan töménységben kapja a parlagfű pollent, hogy nagy eséllyel allergiássá válik rá.

Milyen tünetekre figyeljünk?

–     A parlagfű allergia szénanáthás tüneteket okoz. Ha huzamosabb ideje tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, orr- és szemviszketés, könnyezés jelentkezik, forduljunk allergológushoz.

Ha tüneteink vannak, végeztessünk allergiatesztet?

–     Általános tévhit, hogy allergiára utaló tünetek kapcsán az első lépés az allergiateszt elvégzése. Ilyenkor allergiaszezonban nem végzünk Prick-tesztet (bőrpróbát), csak vérvizsgálatra van lehetőség. Ennek során a vérben keringő allergének ellen termelt specifikus IgE antitestek szintjét mérjük. Azonban legyen szó akár a bőrpróbáról, akár a vérvizsgálatról, a tesztek csak a szervezet szenzibilizációját jelzik, önmagukban nem igazolják és nem is zárják ki az allergiát. Az allergia diagnózisához a klinikai tüneteknek is összhangban kell lenniük a pozitív allergiateszttel. Pusztán a lelet alapján tehát senkiről sem jelenthetjük ki, hogy allergiás a parlagfűre és negatív lelettel sem mondhatjuk, hogy nem allergiás, miközben a tünetei egyértelműen arra utalnak.

Ha nem a teszt, akkor mi legyen az első lépés?

–     Felesleges kiadások és szükségtelen vizsgálatok helyett bízzuk szakemberre a diagnózist és a kezelés összeállítását. Az allergia kivizsgálásának első lépése a beteg részletes kikérdezése. Az anamnézis része a családi hajlam és a beteg környezetében előforduló allergének megismerése. Mikor, milyen tünetei jelentkeztek először és azóta mit tapasztal – észleli-e a tünetek ismétlődését, azonos körülmények között – szedett-e, ha igen, milyen gyógyszert a tüneteire. Ki kell térni az egyéb meglévő betegségekre. Ezt követően fül-orr-gégészeti vizsgálattal is közelebb jutunk a diagnózishoz. Itt kiderülhet például, hogy a krónikus orrdugulást orrpolip okozza, vagy beigazolódhat az is, hogy az éjszakai köhögés hátsó garatfali csorgás következménye, ami a nem kezelt allergia miatt alakult ki. Ezt követően javaslom az elérhető több típusú laborvizsgálat közül azt, ami valóban szükséges a beteg számára, a tünetei és a kivizsgálás függvényében, majd a laborleletet a tünetekkel összhangban értékelve elkészül a személyre szabott kezelési terv.

Forrás: Budai Allergiaközpont, Fotó: 123RF