A külsőségek után a hang az, ami alapján egy új ismeretségben eldöntjük, hogy szimpatikus, vagy ellenséges-e az illető. Léteznek vajon népszerű hangtípusok és befolyásolhatjuk-e az egyéni adottságokat, hogy megnyerőbbé tegyük a hangunkat?
Búgó, morgó, érces, vagy túl magas?
Kisgyermek- és óvodás korban a gyermekek hangképző szervei közt még nem fedezhetünk fel lényeges különbséget. Az egyéni eltérések jellemzően a kamaszkorban lezajló hormonális változások hatására jelennek meg – magyarázza Mosányi Emőke, a Fül-orr-gége Központ beszédtanára. A mutáció folyamata a férfiakat és nőket egyaránt érinti, utóbbi esetben azonban a változás kisebb mértékű. A hangszín változásának hátterében fizikai tényezők is szerepet játszanak: felnőtt korra férfiaknál a gége a születéskori méret ötszörösét éri el, a hangszalagok duplájukra, kb. 2 cm hosszúra nőnek, a férfiak hangszíne így rendszerint egy oktávval mélyebb, mint a hölgyeké. A hangfekvést a későbbi életkorban az életmódunkkal is befolyásoljuk, ennek legismertebb példája az erős dohányosoknál jelentkező rekedtes beszédhang.
Baritonok előnyben
Az egyéni hangszínek széles skálája ismert, de hanghordozásunk változik a kommunikáció során is. Másképp szólalunk meg, ha jó a kedvünk, ha fáradtak vagyunk és megint máshogy, ha veszekszünk. Ismerünk kimondottan magas hangú férfiakat és mélyebb hangtónusú hölgyeket is. A hangunk tehát külső megjelenésünkhöz hasonlóan személyenként eltérő lehet, és jórészt egyéni ízlés kérdése, hogy mely hangokkal szimpatizálunk első hallásra is. Úgy tűnik azonban, hogy létezik egy általános érvényű szabály is: David Puts, a Michigani Állami Egyetem antropológusának megállapítása szerint ugyanis a nők általánosságban inkább vonzódnak a mélyebb hangú férfiakhoz. Ennek magyarázata feltehetően a párválasztásban rejlik: egy mélyebb tónusú hang nyugalmat, biztonságot, önbizalmat jelképez. Mivel a férfiak hangjának mélyülésében hormonális hatások is szerepet játszanak, David Puts szerint a mélyebb hang olyan, mint egy „tesztoszteron hirdetés” vagyis a férfiasság szimbóluma is egyben.
A hangszín tanulható
Hangunk sokkal többre képes, mint gondolnánk, a legtöbben azonban a minimumot is alig hozzuk ki belőle. Professzionális hangképzésben többnyire csak a hangjukat hivatásszerűen használó színészek, énekesek részesülnek, pedig sokszor a hétköznapokban is hasznát vennénk az így elsajátított képességeknek. Az egyéni hangszínek gazdagításával, a hang magasságának és erősségének helyes használatával nemcsak magabiztosabbak lehetünk, de az egészségünket is védjük. A túlerőltetett, rosszul használt, hibás beszédlégzés miatt könnyebben kifáradhatunk, gyakrabban jelentkezhet rekedtség. A megfelelő beszédtechnika elsajátítása a terhelhető, tisztán csengő hanghoz is hozzásegít bennünket.
Mi a helyzet a nőkkel?
Az eredmények ugyan helyenként ellentmondanak egymásnak, azonban az összegzés alapján úgy tűnik, a túl magas hangszín nem teszi vonzóvá a nőket sem. Egy 2007-es, Namíbiában végzett vizsgálat szerint ugyan a magasabb hangszínnel bíró hölgyek több gyerekkel, illetve unokával rendelkeztek. Ennek némiképp ellentmondanak a Harvard pszichológusának, David Feinberg eredményei, aki szerint a férfiak számára a mélyebb tónusú, levegős női hang a vonzó. Úgy tűnik, e téren továbbra is Marilyn Monroe az etalon.
 |
 |
 |
 |
 |