Ismerd meg az olimpiai sportágakat – Judo

A judót a szamurájok ősi harcmodorából, a jujitsuból alakította ki Jigoro Kano (1860-1938) japán harcmester. Fő jellemzői a test-test elleni harc, az ellenfél földre dobása, gáncsolása, földön való leszorítása, karjának kifeszítése, illetve fojtása.
A 19. század végén született japán küzdősport magyarul annyit jelent, hogy „kifinomult mód”. A ‘ju’ jelentése finoman, kifinomultan, ami a technikára utal a sportban. Sokkal fontosabb egy jól felhasznált technikai csel, mint a nyers, testi erő. A ‘do’ jelentése „módszer”, „szellemi út”.
Jigoro Kano a jujitsuból a leghasznosabb ismereteket vette át, kihagyva a testi épségre veszélyes elemeket. Nagy gondot fordított a biztonságos eséstechnikák megtanítására is. 1882-ben alapította meg az úgynevezett Kodokan-Judo Intézetet (a kodokan jelentése: iskola). A világon az első nemzetközi judo megmérettetést 1926-ban rendezték egy japán és egy német csapat között. Kano 1909-től a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjaként is szolgált, azonban a halála után még több évtizednek kellett eltelnie, mire a cselgáncs bemutatkozhatott, mint olimpiai versenyszám.

Főbb szabályok

A küzdelem állásból indul, ezt hívja a szaknyelv állásharcnak. A judo lényege elgáncsolni, eldobni vagy elhajítani az ellenfelet, ami a kivitelezéstől függően különböző pontokra értékelhető. Ha már a földön fekve zajlik a küzdelem, azaz a földharcban, akkor az ellenfél legyőzése leszorítással, fojtással vagy karfeszítéssel lehetséges.

Ippon: A versenyzők különböző pontokat érhetnek el a verseny során, melyek közül a legerősebb az ippon. Ez tíz pontot ér, és egyben a meccs azonnali végét is jelenti. Olyan, mint a bokszban a K.O.  Ippont ér, ha egy dobással vagy lábgánccsal a versenytárs a hátára esik. Szintén ippont ér, ha a versenytársat sikerül legalább harminc másodpercig hátára szorítani, vagy ugyanennyi ideig fojtást alkalmazni illetve olyan fogást használni, ami az ellenfél könyökének vagy vállának törésével járhat. Ez utóbbi esetben a vetélytárs a tatamin ütögetéssel jelzi, hogy feladja a párharcot.

Waza-ari: Ez hét pontot jelent, amit jó, de nem teljesen tökéletes dobásért vagy huszonöt másodperces leszorításért lehet kapni. Ha a versenyző két waza-arit ér el, akkor az awasewazát jelent, ami valójában ippon értékű. 

Yuko és koka: Kisebb dobásokért, sikeres gáncsokért, továbbá húsz és tíz másodperces leszorításokért yuko (öt pont), illetve koka (három pont) jár. A sportág szépsége, hogy a hátrányban lévő versenyzőnek a meccs végéig van esélye a győzelemre, mivel a yuko és koka pontokból nem érhetőek el ippon vagy waza-ari pontok.

A küzdőtér

A küzdelem helyszíne egy maximum 16 × 16 méteres tatami, mely két részből, a küzdőtérből és a biztonsági zónából áll. Régen  ősi hagyományok szerint nádból vagy gyékényből készítették, manapság szintetikus anyagú. A küzdőtér közepére egy kék és egy fehér öntapadó csíkot ragasztanak, egymástól nagyjából négy méterre. A verseny kezdetén és végén a versenyzők itt köszöntik egymást. (Meghajolnak egymással szemben.)

Dzsudogi

A hivatalos judoruhával, azaz a dzsudogival kapcsolatban rengeteg előírás van, amelyeknek minden versenyen meg kell felelnie a versenyzőknek. A ruhák  csak erős pamut- vagy hasonló anyagból készülhetnek, színük kék, fehér vagy majdnem fehér lehet. Nem lehet síkos vagy olyan anyagú, vastagságú, hogy az ellenfél ne tudja azt megfogni. Ha a ruha nem felel meg az előírásoknak, akkor a bíró utasíthatja a versenyzőt a ruhacserére. A tartalékruhák a küzdőtér mellett az edzőnél vannak.

A judo szintjei (a kju-k)

6. kju: Fehér öv (legalacsonyabb kju övfokozat)
5. kju: Citromsárga öv
4. kju: Narancssárga öv
3. kju: Zöld öv
2. kju: Kék öv
1. kju: Barna öv (legmagasabb kju övfokozat)

Tudtad, hogy…
– a jujitsu – amely judo alapja – volt az egyetlen olyan szamuráj harcművészet, amely nem használt fegyvert?
– a judo az 1964-es olimpián mutatkozott be először a világnak?
a női judo versenyszám az 1992-es barcelonai olimpián szerepelt először?
– a „Hajime” vezényszóval indítják a küzdelmet a bírók?
hasonlóan, mint a birkózásban itt is súlycsoportokra osztják a versenyzőket?
– az 1964-es tokiói olimpián – ahol bemutatkozott a cselgáncs sportág – a holland Anton Geesink legyőzte a japánok háromszoros bajnokát, Kaminaga Akiót?

Magyar kvalifikációk a londoni olimpiára:
Nincs (a 2012. 01. 17-i állapot)

Magyar első helyezettek az olimpiákon:
Kovács Antal 1992 aranyérem 95 kg
Csák József 1992 ezüstérem 65 kg
Hajtós Bertalan 1992 ezüstérem 71 kg
Csősz Imre 1992 bronzérem +95 kg
Kincses Tibor 1980 bronzérem 60 kg
Ozsvár András 1980 bronzérem abszolút kategória
Tuncsik József 1976 bronzérem pehelysúly 63 kg

A verseny helyszíne a 2012-es londoni olimpián:
ExCeL London a London City Airport közelében a kelet-londoni Royal Victoria Docknál.