A helyzet különösen gyorsan romlik az alacsony- és közepes jövedelmű országokban, ahol kevés a diagnózishoz és a szellemi leépülésben szenvedő páciensek terápiájához rendelkezésre álló eszköz – közölte a Nemzetközi Alzheimer Társaság, amely az Alzheimer-szervezetek ernyőszervezete. “Ez a jelentés és valamennyi korábbi tanulmány is azt jelzi, hogy a demenciával élő emberek száma várhatóan riasztó mértékben növekszik” […]
A helyzet különösen gyorsan romlik az alacsony- és közepes jövedelmű országokban, ahol kevés a diagnózishoz és a szellemi leépülésben szenvedő páciensek terápiájához rendelkezésre álló eszköz – közölte a Nemzetközi Alzheimer Társaság, amely az Alzheimer-szervezetek ernyőszervezete.
“Ez a jelentés és valamennyi korábbi tanulmány is azt jelzi, hogy a demenciával élő emberek száma várhatóan riasztó mértékben növekszik” – olvasható a jelentésben.
Jövőre világszerte 35,6 millió ember él majd demenciával a becslés szerint. Ez a szám vélhetően húsz évente duplázódik meg, 2030-ban 65,7 millió, 2050-ben 115,4 millió elbutulással küzdő páciens lesz.
Az Alzheimer-kórra, a szellemi leépülés leggyakoribb okára, valamint az agyi erek lerakódása miatti vaszkuláris demenciára alig van kezelési lehetőség. Gyógyszerekkel időlegesen enyhíthetik a tünetek egy részét, ám a páciensek végül elvesztik emlékezetüket, tájékozódási képességüket és a világ megértésének képességét, végül magukról sem tudnak gondoskodni. Valódi gyógymódja nincs.
A jelentés a svéd Karolinska Intézet 2005-ös tanulmányát idézi, mely évi 315 milliárd dollárra (közel 60 ezer milliárd forintra) becsülte a demencia költségeit a világgazdaságra, ebből 227 milliárd dollár érinti a gazdag, 88 milliárd pedig a szegény vagy közepes bevételű országokat.
A jelentés javasolja, hogy a nemzeti kormányok nyilvánítsák a demenciát egészségügyi prioritásnak és dolgozzanak ki nemzeti stratégiát az ellátásra, mely képes alkalmazkodni a jelenség gyorsan romló természetéhez.
Forrás: MTI
 |
 |
 |
 |
 |