Egyensúly a tányéron

A táplálkozási anyagcsere folyamán keletkező melléktermékeknek, köztük az ún. passzív savaknak ki kell ürülniük a szervezetből. A mai modern korban azonban ez nem mindig történik meg: a rohanó, stresszes életmód, az egysíkú, kevés lúgósító, azaz bázisképző ételt tartalmazó táplálkozás, alaposan megbontják a sav-bázis egyensúlyt.

Az olyan betegségek, mint a szív- és érrendszeri problémák, a vesebetegségek, a köszvény, a reuma, a különféle bőrbetegségek nagy része, a cukorbetegség, a gyomorbajok, a rák, az allergia, mind a szervezet elsavasodásában gyökeredznek. A túlsavasodás korunk civilizációs problémája. Szerencse, hogy ma már ismerjük, mely ételek savasítanak, vagy mások mily mértékben tesznek jót az egészségeddel, vagyis milyen mértékben lúgosító hatásúak. Tudjuk például, hogy a túlzott mértékű fehérjefogyasztásnak komoly savasító hatása van. Nem véletlenül küzdenek előbb-utóbb bőr- és ízületi problémákkal a sok húst vagy fehérjeturmixot fogyasztók. A fehérjével csínján kell bánni. A gyümölcsök viszont egytől egyig lúgosító hatásúak!

A normál energiabevitel helyes aránya még mindig az 50% szénhidrát, a kb. 30% zsír és a 20% fehérje! Természetesen minden esetben jó minőségű alapanyagokból – nem káros zsírokból vagy egyszerű cukrokat tartalmazó ételekből – kellene választanod.

Korai jelek

A fáradtságérzet, a székrekedés, a fejfájás, az ingerlékenység mind-mind előjelei a későbbi komoly betegségek kialakulásának. A szervezetedben található kémiai vegyületek, a savak állandó kölcsönhatásban vannak a bázisokkal, más néven lúgokkal. A kettejük közt fennálló egyensúly megbomlásával – a savak eluralkodásával – kellemetlen folyamatok indulnak el a testedben. Kezdetben még csak a fenti tünetek valamelyike, később azonban komoly megbetegedések jönnek. Egyszerű vérvizsgálattal megállapítható, hogy mekkora az ember húgysavszintje. Ha magas, változtatnod kell a táplálkozásodon, gyorsan ki kell iktatnod a savképzők nagy részét. Ha normális, akkor is jó, ha megismered, melyek a legjobb bázisképző táplálékok, amelyekre biztonsággal rábízhatod az egészséged:

Zöldségek
Savképzők: bimbóskel, articsóka, kelkáposzta (fehér).
Bázisképzők: Friss uborka, fejessaláta, paradicsom, zeller, spenót, zöldbab, snidling, póréhagyma, vörös káposzta, friss borsó, galambbegy saláta, kelkáposzta (zöld), karfiol, spárga, fekete retek, friss cékla, sárgarépa, torma, karalábé, burgonya, retek, fekete nadálytő

Gyümölcsök

Minden friss gyümölcs bázisképző!
Köztük ebből a szempontból a leghatékonyabb az aszalt füge, a csipkebogyó, a mazsola, a mandarin, az érett banán a citrom és a narancs!

Tejtermékek
Savképzők: kemény sajtok, túró, tejszín, tartós tej.
Bázisképzők: első helyen, kimagaslóan a szójatej, utána a tehéntej, a juhtej, a tejsavó, a kecsketej és az író.

Hús, tojás és gomba
Minden hús savképző, még a halhúsok is! A legsavasítóbb a sertés- és borjúhús, utána a marhahús és a tyúktojás! Ezt követik a halhúsok, utána a pulykahús, a szalonna, a sor végét pedig két gombafajta, a vargánya és a rókagomba zárja, magas fehérjetartalma miatt!

Cikkünk szerzője a Fitnet alapító főszerkesztője.