Akár az egész hormonrendszer felborulásához is vezethet a tartós stressz, de okozhat szívbetegségeket és diabéteszt is. Mindennek a kortizol nevű hormonhoz van köze: ennek folyamatos túltermelődése meríti ki a szervezetet, ugyanakkor az is árt, ha nincs belőle elég.
A hosszú időn át fennálló munkahelyi problémák, a családi, partnerkapcsolati gondok komoly veszélyt jelentenek az egészségre, és nem csak azért, mert az érintettek feszültek lesznek: hosszú távon komoly egészségügyi problémákat is okozhatnak. Ilyen lehet a cukorbetegség, de ugyanez igaz a magas vérnyomásra és a szívbetegségekre is. Refluxhoz és fekélyhez, szorongáshoz vagy pánikzavarhoz egyaránt vezethet a tartós stressz, de kialakulhat miatta tenziós fejfájás, alvászavar és depresszió is. Ennek oka az, hogy hatására az adrenalin mellett a mellékvese által termelt kortizol nevű hormon szintje is megemelkedik, ami aktiválja a megküzdéshez szükséges erőforrásokat, ugyanakkor árt a védekező rendszerünknek. – A stresszhatásra reagáló szervezet felkészül arra, hogy a veszéllyel megküzdjön, vagy éppen elmeneküljön előle. Ennek részeként gyorsul a szívverés, emelkedik a vérnyomás és a vércukorszint: ezért érezzük stresszhelyzetben azt, hogy szinte a torkunkban dobog a szívünk vagy összeszorul a gyomrunk – mondja dr. Lakatos Péter, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Belgyógyászati Klinikájának professzora. Mindez tehát annak a jele, hogy azok a folyamatok aktiválódnak, amelyek szükségesek a küzdéshez vagy a gyors meneküléshez – az immunrendszer azonban nem tartozik ezek közé, az ilyenkor gyengülni kezd.
Kell stressz az élethez
Lakatos professzor kiemeli, hogy a szervezet stresszre adott válaszreakciója alapvetően szükséges az életben maradáshoz, maga a stressz pedig csak akkor káros, ha tartóssá válik. Ilyenkor a gond az, hogy a folyamatosan megemelkedő vérnyomás idővel fixálódik, így magasvérnyomás-betegség alakul ki. A nagyon erős szívdobogás szintén megviseli a szívet, az elhasználódik, nagyobb eséllyel jelentkeznek szívbetegségek. Mivel a stressz miatt folyamatosan túltermelődő kortizol, adrenalin és noradrenalin a vércukor-szintet is emeli – ugyanis ez kell ahhoz, hogy az izmoknak legyen megfelelő mennyiségű energiájuk – a magas vércukorszint is állandósul, ami miatt végeredményben cukorbetegség alakul ki. A stresszhormonok fokozzák a gyomorsav-kiválasztást is, ami egy idő után refluxbetegséget, majd pedig fekélyt okoz. Ez előbb-utóbb mindenkinél kialakul, különbség csak abban van, hogy egyeseknél magas vérnyomás jelentkezik előbb, míg másoknál diabétesz vagy fekélybetegség. A tartós stressz az idegrendszerre is rossz hatással van, könnyen depresszióhoz, pánikbetegséghez vezethet. Ezeket a folyamatokat a mai embereken valamilyen szinten mindig meg lehet figyelni, hiszen mindannyian rohanunk, rengeteg stressz ér bennünket, ennek pedig a negatív hatásai is vannak – különbségek inkább csak a jellegben, a mennyiségben és a mértékben vannak.
Életmentő kortizol
Hosszabb távon gond az is, hogy a mellékvese idővel nem lesz képes elegendő kortizolt előállítani, aminek szintén lehetnek komoly egészségügyi kockázatai. Ilyenkor már megjelenhetnek a fáradtság és az ingerlékenység jelei, idővel pedig a kortizolhiány hatással lehet az egész hormonrendszerre, progeszteronhiányhoz, pajzsmirigy-alulműködéshez is vezethet. Előfordulhat, hogy nehezebben megy ilyenkor a teherbe esés is.
Kutatók kísérletekkel igazolták, hogy a teljes kortizolhiány az élettel összeegyeztethetetlen. – Patkányok mellékvesekérgét irtották ki, így azok nem voltak képesek kortizolt termelni. Ez még önmagában nem ártott nekik, gond nélkül tovább éltek, de a stresszhelyzeteket már nem bírták: ha megijesztették őket, akkor elpusztultak. Ennek oka, hogy a szervezetük már nem tudott megküzdeni a feszültséggel. Ebből is látszik, hogy stresszre, illetve az arra adott válaszra szükség van, ami igaz az emberre is: ha valamilyen ok miatt tönkremegy a mellékvese, és nem tud kortizolt termelni, akkor azt gyógyszeresen pótolni kell. Ha ezt nem teszik meg, akkor az érintett meghal – magyarázza szakértőnk. Ilyen jellegű kezelésre persze csak akkor van szükség, ha a mellékvese működése valamilyen betegség miatt áll le. Egyéb esetben elég, ha a stresszt még azelőtt kezelik, hogy az ilyen jellegű károkat okozhatna a szervezetben.
Túl a mindennapokon
Azt sem szabad elfelejteni, hogy nem csak a túl sok munka és a hajszolt életvitel okozhat stresszt, hanem egyes betegségek, így például a szervezetben jelenlévő gyulladások is. Az ilyesmit értelemszerűen kezelni kell, magát a stresszt viszont egyszerűbben is lehet csökkenteni. Ehhez azonban az érintetteknek mindenképpen elszántnak kell lenniük. – Ugyan vannak olyan betegségek, amelyek kortizolhiányt okozhatnak, de ha ennek nincs szervi oka, akkor nincs szükség a hormon gyógyszeres pótlására, sokkal inkább az életmódváltás az, ami megoldást jelenthet. Ennek első lépésként csökkenteni kell a stresszt, ami történhet testmozgással, relaxációval vagy több pihenéssel, de segít az egészségesebb étkezés is – hangsúlyozza Lakatos professzor. Mindez ráadásul nem jelent sem komoly diétát, sem irreálisan sok sportolást: bőven elég a zöldségekben és gyümölcsökben gazdag étrend, illetve az, ha valaki aktív életmódot folytat, tehát például rendszeresen fut, vagy akár tekézik. Sőt jó lehet az egyszerű séta is: elég, ha délutánonként vagy esténként fél órát arra szánunk, hogy kimozduljunk otthonról. Fontos emellett az is, hogy megszabaduljunk a túlsúlytól, leszokjunk a dohányzásról, és mérsékeljük az alkoholfogyasztást. Ezek a törekvések már önmagukban fél sikert jelentenek: az emberek 95 százaléknak elegendő figyelnie az életmódjára. Akinek ez kevés, annak érdemes szakembertől, pszichológustól vagy pszichiátertől segítséget kérnie. Vannak ugyanis olyan stresszkezelésre alkalmas módszerek, relaxációs technikák, amelyekre megtaníthatók az érintettek. Ezeket pedig akár a későbbiekben is jól lehet hasznosítani.
A cikk a Nők Lapja Egészség magazinban jelent meg!
Fotó: 123RF
 |
 |
 |
 |
 |