Egy doboz fagyi szerelmi bánat ellen, egy tábla csoki egy fárasztó nap után… Mindenkinek megvan a tuti receptje arra, hogyan nyugtassa, vigasztalja magát, amikor rossz passzban van. De miért mindig az egészségtelen, hizlaló falatok után nyúlunk? Egy új kutatás szerint pusztán megszokásból.
Comfort food-nak neveznek a szakértők minden olyan ételt, amit önnyugtatásként, önvigasztalásként eszünk. A tévé előtt befalt csipsz, popcorn, csoki, fagyi vagy épp a pizza is ide tartozhat – attól függ, ki mihez nyúl, ha épp maga alatt van. Az evés boldogsághormonokat (domamint és endorfint) szabadít fel, és egy gyors, könnyű módja az önnyugtatásnak. Egy baj van vele: ha tartósan ezt a megoldást választjuk a stresszkezelésre, nemcsak a problémáink nem oldódnak meg, hanem el is hízhatunk. A „komfortkaják” ugyanis a legritkább esetben egészségesek. Minél cukrosabb, zsírosabb és szénhidrát-dúsabb egy étel, annál inkább kívánjuk nehéz helyzetekben. Ennek részben evolúciós oka van. „Több ezer évvel ezelőtt a zsír és a cukor volt a legkevésbé elérhető tápanyag, ezért ha valaki zsíros vagy cukros ételek közelébe került, abból túlette magát, hogy feltöltse a raktárait. Bár ma már mindenhol elérhetőek ezek a tápanyagok, a génállományunk nagyon lassan alkalmazkodik a megváltozott helyzethez, ezért még mindig hamarabb nyúlunk ezekhez, mint az egészséges ételekhez” – mondja Nagy Eszter Anna dietetikus.
Programozd át az agyad!
Egy friss tanulmány szerint csak egy rossz berögződés, hogy mindig a zsíros, cukros ételeket választjuk. A kutatók bebizonyították, hogy a comfort food-ként számon tartott ételek pszichológiai hatása semmiben sem különbözik más, finom ételekétől. Sőt, nem is kell mindig enni, hogy megnyugodjunk. A kísérletben részt vevők különböző negatív érzelmeket (haragot, félelmet, szorongást, szomorúságot) kiváltó filmeket néztek, és azt figyelték, hogyan hat rájuk, ha egészségtelen vagy egészséges nasikhoz, illetve ha ajándékhoz jutnak filmnézés közben. Arra jöttek rá, hogy mindháromnak nagyjából egyformán megnyugtató hatása volt. Úgy tűnik, csak egy mítosz, hogy csak a popcorn, a csipsz, a csoki vagy a fagyi jöhet jól, ha stresszesek vagyunk. A kutatók szerint csak az számít, hogy szeressük, amit épp majszolunk, és bármikor átszoktathatjuk magunkat az egészségesebb alternatívákra – csak elhatározás kérdése.
A nassolás nem bűn
Az evés öröme ősi ösztönünk. Nem küzdenünk kellene ellene, hanem némi tudatossággal bátran átadhatjuk magunkat az élvezeteknek. „Az evés nagyon erős dopamin-felszabadulással jár. Jutalmazó érzést kelt, hasonlóan a kokainhoz vagy az amfetaminhoz, ezért nagyon nehéz leprogramozni magunkat arról, hogy ne együnk bánatunkban vagy örömünkben. Ráadásul az orális ingerlés nyugtató hatással van ránk. Pici korunkban is úgy nyugtatjuk meg magunkat, hogy a szánkba veszünk valamit – szopizunk vagy cumizunk. Lehet, hogy a szüleink is úgy neveltek, hogy valahányszor nyafogtunk, kaptunk valami nasit, és így azt tanultuk meg, hogy ha baj, van, akkor enni kell” – magyarázza Oláh Katalin terapeuta, szomatodráma szakember.
Az evés utáni erős vágyunk általában bűntudattal párosul, ami egy belső harcot eredményez. „Az evésnek és a bűnözésnek a fogalma összekapcsolódott az elmúlt évtizedekben. Válasszuk szét a kettőt! Az evés nem bűn. Megenni egy szelet tortát nem bűnözés, ami után vezekelni kell az edzőteremben. Adjuk vissza az evésnek az őt megillető helyét. Ne küzdjünk ellene, hanem ismerjük el, hogy igenis nemcsak létfenntartó, hanem örömforrás funkciója is van. Ha ezt megpróbáljuk elnyomni, az visszaüt, mert legbelül fellázadhatunk a saját tiltásunk ellen. Az önbántalmazást cseréljük fel egy szeretetteljes önmegfigyelésre: egy megengedő, lágy, de határokat szabni tudó hozzáállással közelítsünk önmagunk felé az önostorozás helyett” – javasolja a terapeuta.
Mire vágyunk valójában?
Amikor csak azért falunk, hogy megnyugtassuk vagy megvigasztaljuk magunkat, akkor a háttérben egy másik, fontosabb szükséglet áll. Nem baj, ha néha bedobunk egy kis instant boldogságfalatot, de ha ez gyakran előfordul, érdemes utánajárni, mi van a háttérben. „Általában van egy érzelmi igényünk, és sokszor azt próbáljuk evéssel pótolni. Figyeljük meg, hogy mi az, ami beindítja a sóvárgásunkat: mikor, milyen szituációkban kezdünk el enni. Akár étkezési naplót is vezethetünk, amiben leírjuk, hogy mikor, mennyit és miért ettünk. Ha ezt vezetjük, észrevehetünk visszatérő mintázatokat: például akkor eszem, amikor a főnököm rám üvölt. Nézzük meg, mi az a szükséglet, amit az étellel szeretnénk pótolni. Tegyük fel magunknak a kérdést, mit érzünk valójában. Társulnak-e ehhez testi érzetek, képek, elindul-e a fantáziánk, eszünkbe jut-e egy korábbi emlék. Hova visz minket a sóvárgás? Mint egy jó szülő, szeretettel figyeljük magunkat, és így rájöhetünk, mire van igazán szükségünk, és a valódi igényünket elégíthetjük ki – például a szeretet vagy a kapcsolódás iránti vágyunkat” – mondja Oláh Katalin.
Válts egészségesre!
Nagy Eszter Anna dietetikus segítségével összegyűjtöttük, melyik egészségtelen nasit mivel helyettesítheted.
Csipsz és popcorn helyett: natúr popcorn, puffasztott hajdina vagy magvak. Kukoricát pattogtatni lehet vaj és só nélkül is, mindenmentesen. A puffasztott hajdina vagy a magvak rágcsálása is hasonló élményt ad, mint amikor csipszet eszünk filmnézés közben, amikor szinte csak a megszokott mozdulat a lényeg.
Gyümölcsjoghurt és puding helyett: gyümölcssaláta vagy tápiókapuding. Kockázd fel a kedvenc gyümölcseidet, és edd őket villával, így nagyobb élvezeti értéke van, tovább tart, és gyorsabban eltelít. Puding helyett tápiókagyöngyökből és gyümölcsléből készíts magadnak természetes pudingot.
Csoki helyett: magas kakaó- és alacsony cukortartalmú étcsoki. Ebből garantáltan nem tudsz sokat enni, mert nagyon tömény, viszont a csoki iránti sóvárgásodat ugyanúgy csillapítja.
Fagyi helyett: fagyasztott gyümölcslé. Jégkrémformába töltsd bele a gyümölcslevet vagy egy nagy adag összeturmixolt gyümölcsöt, rakj bele pálcikát és fagyaszd le. Ha nem saját fagyit eszel, ne a tejes, hanem a vizes alapúakat válaszd.
A cikk a Wellness magazinban jelent meg!
 |
 |
 |
 |
 |