Ájulás: mikor ártalmatlan, és mikor kell sürgősen kivizsgálni?

Bizonyos esetekben viszont szív- vagy idegrendszeri probléma állhat a háttérben, ezért nem mindegy, milyen körülmények között történt.

Az ájulás az egyik legijesztőbb tünet, különösen akkor, ha váratlanul következik be. Sokan egyszer élnek át ilyet, másoknál vissza-visszatér. A legfontosabb kérdés mindig az: mi váltotta ki, és volt-e előjele?

Mi történik ájuláskor?

Ájuláskor az agy átmenetileg nem jut elég vérhez, ezért az illető rövid időre elveszítheti az eszméletét. Ezt gyakran megelőzi gyengeség, elsötétülő látás, fülzúgás, hányinger vagy verejtékezés.

Az ájulás lehet teljesen jóindulatú jelenség, de lehet komoly betegség tünete is.

Mikor lehet ártalmatlan?

Az egyszeri, jól magyarázható ájulás gyakran nem súlyos. Tipikus helyzetek:

• nagy meleg

• zsúfolt, levegőtlen tér

• hosszú ideig tartó egyhelyben állás

• hirtelen fájdalom vagy ijedtség

• vér látványa

• éhezés

• folyadékhiány

Az ilyen ájulást gyakran megelőzi rosszullétérzés, szédülés, hányinger, verejtékezés. Sokszor az illetőnek van ideje leülni vagy kapaszkodni.

Mikor kell komolyan venni?

Az ájulást sürgősen ki kell vizsgálni, ha:

• mellkasi fájdalom társult hozzá

• előtte szívdobogásérzés volt

• fizikai terhelés közben történt

• ismétlődően jelentkezik

• sérüléssel járt

• hirtelen, előjel nélkül következett be

• ismert szívbetegség áll fenn

• a családban volt hirtelen szívhalál

• az illető nehezen tér magához

• az ájulást zavartság, bénulás, beszédzavar követte

Ezekben az esetekben nem elég csak “kipihenni” a rosszullétet.

Szakértői nézőpont

Az ájulás megítélésében kulcskérdés a körülmény. Az egyszeri, melegben vagy hosszas álldogálás után fellépő rosszullét más megítélés alá esik, mint a terhelésre, mellkasi panasszal vagy palpitatióval együtt jelentkező eszméletvesztés. Ez utóbbi kardiológiai kivizsgálást is indokolhat.

Mi állhat a háttérben?

Az ájulás okai sokfélék lehetnek:

• jóindulatú reflexes ájulás

• alacsony vérnyomás

• kiszáradás

• vércukoresés

• szívritmuszavar

• billentyűbetegség

• egyéb szív- és érrendszeri okok

• ritkábban idegrendszeri eltérés

Nem minden eszméletvesztés ájulás, és nem minden “összeesés” idegrendszeri esemény. Emiatt fontos a pontos orvosi kikérdezés.

Milyen jelek utalnak inkább ártalmatlan okra?

Általában kevésbé aggasztó, ha:

• az ájulás előtt volt rosszullétérzés

• melegben, hosszú álldogálás után történt

• az illető gyorsan magához tért

• nem társult mellkasi fájdalom vagy fulladás

• korábban is hasonló helyzet váltotta ki

Milyen jelek utalnak inkább komolyabb okra?

Figyelmeztető lehet, ha:

• minden előjel nélkül történt

• futás, lépcsőzés vagy egyéb terhelés közben következett be

• fekvő helyzetben jelentkezett

• előtte erős szívdobogás volt

• utána sérülés történt

• ismétlődik

Mit tegyünk ájulás után?

Ha valaki elájult:

• fektessük le biztonságos helyre

• ellenőrizzük, lélegzik-e

• lazítsuk meg a szoros ruházatot

• ne engedjük hirtelen felállni

• ha nem tér magához gyorsan, vagy rosszul lélegzik, hívjunk segítséget

Mikor kell sürgősen orvoshoz fordulni?

Sürgős ellátás indokolt, ha az ájulást mellkasi fájdalom, fulladás, szívdobogás, sérülés, hosszan tartó zavartság, vagy neurológiai tünet kíséri.

GYIK

Egyszeri ájulás mindig veszélyes?

Nem. Sokszor ártalmatlan reflexes rosszullétről van szó, főleg melegben vagy hosszú álldogálás után.

Miért fontos, volt-e előjele?

Mert az előjeles, lassan kialakuló rosszullét gyakran kevésbé aggasztó, mint a teljesen váratlan, hirtelen eszméletvesztés.

Terhelés közben történt ájulásnál miért kell kivizsgálás?

Mert ez szív eredetű problémára is utalhat, és ilyen esetben a kivizsgálást nem szabad halogatni.

Ha gyorsan magamhoz tértem, akkor nincs baj?

Nem feltétlenül. A gyors rendeződés megnyugtató lehet, de az ájulás oka ettől még lehet kivizsgálandó.

Ismétlődő ájulásnál hova forduljak?

Első körben háziorvoshoz vagy sürgősségi ellátásra, a körülményektől függően. Gyakran kardiológiai vagy neurológiai irányú vizsgálat is szóba kerülhet.