Ezért fontosak a rostok a testednek

Az alapvető tápanyagok a fehérjék, a szénhidrátok és a zsírok. Mindegyiknek megvan a maga szerepe. A rostok a szénhidrátok csoportjába tartoznak, s leginkább az köztudott róluk, hogy nélkülözhetetlenek a jó emésztéshez.

Ám a rostok fogyasztása nem csak ezt a célt szolgálja! A rostok ezenkívül egyensúlyozzák a szervezet működését, elősegítik a vércukor megfelelő szinten tartását, segítik a koleszterinszint csökkenését, továbbá óriási szerepük van a méregtelenítésben is. A rostok kiemelkedően fontosak a belek és az emésztőrendszer egészségének fenntartásához, mivel hozzájárulnak a megfelelő jótékony baktérium koncentráció fenntartásához. A rost fogyasztása csökkenti a székrekedés, a hasmenés esélyét, illetve segíthet a fogyásban is.

Az élelmi rost magában foglalja a növényi táplálékok emberi enzimek által nem emészthető részeit is, melyek az emésztőrendszeren áthaladva részben vagy teljes mértékben kiürülnek a széklettel.

A bomlás során egyaránt keletkeznek előnyös tulajdonságú anyagok és kellemetlen tüneteket okozó gázok is. Ezért is fontos, hogy megfelelő mennyiségben és többféle rostot fogyassz egyszerre, hiszen akkor kevesebb gáz képződik, mely képes a bélfalon felszívódni és a tüdőn keresztül kilégzéssel távozni.

A vízben oldódó rostok szerepe

Az oldódó rostok feloldódnak a vízben és lassítják a cukor véráramba történő felszívódását, így segítik a vércukorszint és a koleszterin szabályozását. Gélképző tulajdonsággal bírnak, a víz megkötése mellett más anyagok megkötésére is képesek. Gélszerű állagának köszönhetően lassítja a táplálék áthaladását a gyomor- és bélrendszeren, így késlelteti vagy megakadályozza bizonyos tápanyagok felszívódását (cukrok, koleszterin). Ezzel pozitívan befolyásolja a szénhidrát- és zsíranyagcserét.

A vízben nem oldódó rostok szerepe

A nem oldódó rostok nem oldódnak fel a vízben, csökkentik a táplálék áthaladási idejét és segítik a rendszeres székletürítést, javítva a belek és az emésztőrendszer egészségét. Jellemző tulajdonságuk a duzzadóképességük (vizet kötnek meg és ezáltal lágyítják a székletet).  A vastagbél megfelelő működéséhez szükséges, hogy a béltartalom teljesen kitöltse a bél üregét, és így mechanikus ingerként hatva elősegítse a továbbjutást. A táplálékban lévő emésztetlen salakanyagok, mint például a rostok emésztetlenül maradt részei jelentősen növelik a béltartalmat, ezzel segítik a rendszeres ürülést. Ezek a rostok tehát felszívják a zsírt és méreganyagokat, így azok a rostokkal együtt távoznak a szervezetből.

A rostok jótékony hatásai:

– tisztítják a vastagbelet, elősegítik a méreganyagok távozását;
– lassítják a szénhidrátok felszívódását a bélből, ezáltal mérséklik a vércukorszint emelkedését;
– csökkenthetik a koleszterinszintet;
– a gyomorban megduzzadva teltségérzetet okoznak, így csökkentik az étvágyat;
– biztosítják a napi székletürítést, megfelelő mennyiségű folyadékbevitellel együtt megakadályozzák a székrekedést;
– növelik a rövid szénláncú zsírsavak mennyiségét, melyek jótékonyan hatnak a bélfal nyálkahártyájára;
– képesek a baktériumok által termelt káros anyagok megkötésére is (fertőzéses hasmenések kezelése).

Naponta kb. 30–40 gramm közötti rostmennyiséget kellene elfogyasztanod. Rostanyag található a zöldségekben, gyümölcsökben, a hántolatlan gabonafélékben és a babfélékben. A gabonafélék ballasztanyagai hatásosabbak, és mennyiségi részarányuk is magasabb, mint a zöldség- és gyümölcsféléké. A cellulóz (nem oldódó rost) a gabonák maghéjában található, emiatt ajánlott a teljes kiőrlésű gabonákból készült ételeket előnyben részesítened a tésztafélékkel és a fehér kenyérrel szemben.